Õrizd azt, ki vagy, kettős őrizettel, Hogy ki beléd pillant, csak annyit lásson, Pompás és szerény kertje vagy magadnak, Mely mögött mélyből fogant gyökerekkel Hajlanak a virágok apró száron A lágy fûre, mely szinte láthatatlan...

Kapcsolódó idézetek

1. Õrizd a képem itt, habár csak árnyék, És ne tekints olyan dologra, mely nem Engem mutat. Féltékeny arra lelkem, Miben szemed gyönyört lel. Oscar Wilde
2. Van minden szívnek titkos rejteke, Amelybe senki nem láthat bele; Hisz magad elül is takargatod, Hogy akaratlanul mit tartasz ott. (...) Haladsz tovább s többé eszedbe sincs, Hogy ama rejtett zugba betekints; Hogy kulcsa hol van, el is feleded, A zárt pedig a rozsda eszi meg. Móra Ferenc
3. Nézd, én gyûlölöm, ki engem sírni lát, Én eltemetném mélyen, amit érzek. Nézd, én úgy szeretnék élni, mint a fák. Õk úgy maradnak állva, Ahogy éltek, s éltem. Révész Sándor
4. Oly elvontan létezik a lényed, Hogy míg elnézlek, s fürkészem szemed Két szememmel, képed szertefoszlik, És nem őrzök meg belőle semmit. Fernando Pessoa
5. Alkosd és ápold lelkedet, mint egy kertet, vigyázz az élet évszakaira, mikor a gyomlálás, a gazszedés, a trágyázás ideje van, s a másikra, mikor minden kivirul lelkedben, s illatos és buja lesz, s megint a másikra, mikor minden elhervad, s ez így van rendjén, s megint a másikra, mikor letakar és betemet fehér lepleivel mindent a halál. Virágozz és pusztulj, mint a kert: mert minden benned van. Tudjad ezt: te vagy a kert és a kertész egyszerre. Márai Sándor
6. Oly jó szeretni Téged, lengsz, mint illatos rétek, hajad nagy, barna alkony, engedd, hogy betakarjon. Tebenned mindig nyár van, forrásom vagy e tájban, szemed két fényes ablak, engedd, hogy benned lakjak. Csepeli Szabó Béla
7. Édes uram, óh, nézz le reám: Nyíló virág kerted alján. Szívem szakad, ha rád gondolok, Nélküled már elhervadok.
8. Ember, a világ két kezedtől sír, egyikkel a kerted ásod, másikkal a sírt. A másik, tudod, bőven várhat rád, építsd a kertet hát tovább, s közben a Mindent jól vigyázd! Révész Sándor
9. A virág sebezhetőbb, nem képes megvédeni magát, viszont él, életet és örömöt ad mindennek és mindenkinek. (...) Kaktusznak lenni könnyû. Nyers erővel ellökni magadtól mindenkit, vastag falakat felhúzni könnyû. De odaadni azt, ami vagy, kinyílni a világra és megélni a saját teljességedet, vállalva azt, hogy rád taposhatnak... Nos, ehhez kell az erő. A valódi erő.
10. Nehézkes, szórakozott, gyermekes, boldog, lusta - s egy kissé rád támaszkodik. Mennyi bûbáj van a gyöngeségében! S a te erődben mennyi szerelem. Erősnek lenni, hogy szerethessünk. Még erősebbnek, hogy jobban szerethessünk. Paul Géraldy