Ugrás a tartalomra
Sárgálló aranyát más gyûjtse-növelje halomba,
s üljön ezer holdján croesusi kincsei közt,
szomszéd ellenség rohamát rettegve szünetlen,
míg szelíd álmait a kürt szava kergeti el:
énnekem egyszerû élet a vágyam, halk, nyugodalmas,
csak kis tûzhelyemen égjen örökre a láng.
Kapcsolódó idézetek
-
Nyisd ki szíved rejtett zárját, szabadabb, ha nincs lakat,
lüktetését ne gátolja bosszúság vagy rút harag!
Tárd ki lelked, napfény járja, Hold ezüstje, szép szavak,
ahol eddig félhomály volt, s apró öröm néhanap.
Mentovics Éva
-
Szavam zenét kívánt, s nem lett, csak dadogás:
de hősi lesz és nagyszerû, ha majd folytatja más;
s bár buktatók közt botladoztam és útvesztőkben tévelyegtem:
utam hiába mégse volt, ha más majd célhoz ér helyettem.
Tehetetlenül éltem, meddőn, lázongva és mogorván.
Füstölve égtem el. Helyettem is légy fényes tûz majd korod ormán.
Rónay György
-
Csak ássatok el a földbe, a földbe, a földbe,
ne legyen írás rothadó szívem fölött,
ne feküdjek kő-borítékba zárva,
ne őrizzenek kő-oroszlánok vasgyûrûs orrlikakkal,
mert úgy szép, ha a földben szépen összetörök
és megkóstolja nyelvemet a lárva.
Fésülje szét a földkupacot az idő boronája,
üljön pacsirta, rémült nyúl a rögre,
legyek föld, édes föld világ-hatalmú virág-szavakkal,
izzó hús-kürtökkel, szerelem-harangokkal.
Hadd érezzem a nagy csillag-keringést
a bolygó csillag-tengelyében,
a Földgolyón átremegő zengést,
hadd dideregjek époszi tüzében.
Juhász Ferenc
-
Repeszd, porlaszd zord kérgemet,
szeretet, égi láng,
Hadd legyek termő lágy talaj,
s borítson lomb, virág.
-
Ha nem marad más utánam,
Csak partra vetett hordalék,
Kertembe gyûljetek, és ott szórjátok szét,
Hogy növesszen egy fát, újabb életeken át,
S majd engem éreztek, mikor ontja illatát.
-
Ó, bár láng vagy virág volna a szerelem,
Bár az élet ne volna szertelen,
Bár ne volna vágynál szánandóbb a halál,
S bár ne volna mind egyforma, szûk verem.
Algernon Charles Swinburne
-
Ha szûk szoba: hadd legyen szûk szoba.
A szûk szobában is terem öröm,
Gyúl apró gyertya ínség éjjelén,
Ó csak ne legyen sorsom bús közöny...
Reményik Sándor
-
Nem kívánok ragyogást, pénzt, dicsőséget. Csak egy tûzhelyet kívánok. Hívó lámpafényt, meleget azoknak, akiket szeretek. Egy darab kenyeret, csendet, pár halk szót, jó könyvet és kevés embert. De az aztán Ember legyen!
Fekete István
-
Édes testvér, azt kivánom:
Lengjen körül sok szép álom,
S mit megér az álmodó,
Hadd kövesse szebb való!
-
Oh élj, siess! A gyönyör oly kevés:
holnapra élted tán a porba vész;
s por és penész közt nem vár majd reád
se bor, se lány, se lant - se ébredés!
Omar Khajjám