Semmi sincs olyan idegen és ugyanakkor semmi sem követeli annyira a megértést, mint az írás. (...) Az írás, és aminek része van benne, az irodalom, a szellem legidegenebben külsővé vált érthetősége. Semmi sem annyira tisztán a szellem lenyomata, de nincs is semmi annyira ráutalva a megértő szellemre, mint az írás. Megfejtése és megértése során csoda történik: valami idegen és élettelen teljesen jelenlegivé és ismertté változik át.

Kapcsolódó idézetek

1. Az írás áll a legközelebb az igazi varázslathoz. Az írás a semmiből teremt valamit, más világokra nyit ajtót. Az írás hatalmat kínál, hogy alakíthasd a saját világodat, ha a való világ túl sokszor rúg beléd. R. F. Kuang
2. Amikor írsz, átjárhatóvá válnak számodra az anyagi és anyagtalan világ közötti dimenziók. Mert az írás: betûtestet öltött lélek. W. Barna Erika
3. A könyv csodálatos eszköz, amely minden emberben felébreszti szunnyadó lényét. Bárki, aki valaha is írt, felfedezte, hogy az írás felébreszt benne valamit, ami azelőtt - bár ott lakozott lénye mélyén - ismeretlen volt számára. Georg Christoph Lichtenberg
4. Az irodalom nem csak a képzelet játéka. Az irodalmi dimenzió nem felületes aspektusa a világnak, hanem maga a dolgok mélysége. Az irodalom a szellem aktusa, amellyel megragadja a felszínen túli dolgokat. Nicolás Gómez Dávila
5. Az irodalom nem feltétlenül az életerő jele. (...) Olyan furcsa jégzajlás indul az ember agyában, hogy gyakran összekeveri a valóságot a fikcióval, a képzelgésekkel, és rejtett összefüggésekre jön rá. Az irodalom olyan, hogy az ember kitalál valamit, és elkezdi írni. Nem feltétlenül önvallomást. Aztán mégis önvallomás lesz belőle. Bereményi Géza
6. Az írás nem csak írás. Vallás, fogalomrendszer. Ahhoz pedig, hogy kitörjünk egy berögzült fogalomvilágból, a gondolkodás alapvető, belülről jövő megváltozása szükséges. Hirtelen megvilágosodás vagy ébredés. Nevezhetjük vallási tapasztalásnak is. Vagy az emberi agy átprogramozásának. Sigrídur Hagalín Björnsdóttir
7. Minden (...) könyvnek lelke van. Mindegyikben benne rejtőzik annak a lelke, aki írta, és mindazoké, akik olvasták, átélték és álmodtak róla. Ahányszor csak valaki a kezébe vesz egy könyvet, s tekintetével átfutja lapjait, a könyv szelleme újraéled, erőre kap. Carlos Ruiz Zafón
8. Az irodalom egyik nagy rejtélye abban áll, hogy ez a bizonyos lényeg vagy szubsztancia, amit az író és az olvasó egyaránt érzékel, mindkettejükön kívül helyezkedik el, valahol egy könyvoldalon, egy papírlapon. Jonathan Franzen
9. Az írás a messzeség nagy szimbóluma; nemcsak a távolságé, de mindenekelőtt a tartamé: a jövőé, az örökkévalóság igenléséé. A beszéd és a hallás mindig a közelnek és a jelennek szól; az írás segítségével viszont olyan emberekhez beszélhetünk, akiket soha nem is ismertünk, vagy akik még meg sem születtek: az ember hangját még évszázadokkal halála után is hallják. Oswald Spengler
10. Minden tapasztalatunk egyfajta olvasása, kiolvasása annak, amire létünk irányul, és önmagunk beleolvasása az így kifejezett egészbe. A költészettel bensőséges viszonyba hozó olvasás is lakhatóvá teszi a jelenvalólétet. Hans-Georg Gadamer