Ugrás a tartalomra
Semmihez sem konyítok, ami fizikai szempontból egyáltalán javítana az élet minőségén. Még a befagyott vízvezetéket se tudom rendben hozni a házamban. Egyedül ahhoz értek, hogy azt mondjam, tessék, így lehet újszerûen szemlélni valamit. Lehet, hogy másnak az csak egy felhő, de nézzenek oda, nem olyan, mint egy elefánt? Az emberek pedig hajlandóak fizetni, hogy megmutassam nekik, mert ők maguk már teljesen elveszítették ezt a képességüket. Ezért fizetik az írókat és a képzőmûvészeket, csakis ez ad létjogosultságot nekünk, a súlyhatár fölötti poggyásznak. Madárka vagyok a civilizáció hátán.
Kapcsolódó idézetek
-
Mûvész vagyok, a hatalom és a pénz rendszerét nem értem. Fontos emberi ügyekben tudok csak gondolkodni, és hiszek egyfajta naiv, sajátos igazságban.
Gryllus Dorka
-
Körülbelül rendben vagyok az élettel. Vágyaim, reményeim nincsenek többé. Mint egy vén madár, ülök a fa tetején, és csupán annak örülök, hogy vannak még, akik hinni tudnak az életben, szerelemben.
-
Nem kellene egyszer élethajónkkal szélbeállni, lehúzni a vitorlákat és horgonyt vetni? Állni, ringatózni a ködös életvízen, s eltûnődni, hogy miért is vagyunk a világon? Azért, hogy betegre dolgozzuk, különmunkázzuk magunkat egy szebb bútordarabért, autóért, vagy egyszerûen csak a normális megélhetésért? Más dolgunk is lehetne a Földön? Egy üres óra, amikor semmit sem kell csinálnunk, csak emberként felnézni a fákra, felhőkre, lehet, hogy többet ér, mint a hasznos munkarohamok. Meg kellene kapaszkodnunk egy nyírfaágban, nádszálban, mielőtt teljesen magába szippant bennünket az ipari, haszonelvû világ, s ledarálja lényünket. Levegőt kellene venni és élni egy kicsit.
Bertha Bulcsu
-
Az a világ, amelyben nincsenek madarak, erdők, nincsenek mindenféle formájú és méretû állatok, olyan világ lenne, ahol nekem, a magam részéről, nem sok kedvem lenne élni, és amelyben az ember valójában nem is lenne képes létezni. A technikai fejlődés és ezzel együtt az elképzelhetetlenül szép földgolyó tönkretétele évről évre, hónapról hónapra gyorsul. Mindannyiunk kötelessége, hogy próbáljuk megakadályozni annak a földnek, amelyen élünk, a folyamatban lévő rettenetes tönkretételét, és akármilyen szerény mértékben is, de mindenki hozzájárulhat ehhez a védő munkához.
Gerald Durrell
-
Legalább az élet egy részét annak kell szentelnünk, hogy éljük is az életet, nem kizárólag azon igyekeznünk, hogy ne szakadjon vége. Pontosan ezen az alapon értékeljük az adófizetőknek a mûvészetre elköltött pénzét. Ez indokolja a ritka fajok és a szép épületek megőrzését. Ebben a szellemben válaszolunk azoknak a barbároknak, akik szerint a vad elefántokat és a történelmi épületeket csak akkor kellene megőrizni, ha az "kifizetődik".
Richard Dawkins
-
Képtelenség ábrázolni az ábrázolhatatlant. Egyetlen dolgot tehet az ember, hogy megpróbálja mûvészi formában visszaadni a lényegüket.
Stanley Kubrick
-
Szinte minden társadalmi tőkét, szinte minden kapcsolatot fizetett szolgáltatássá váltottak; amelyben távoli idegenek elégítik ki szinte minden anyagi szükségletünket; amelyben mindig "megfizethetünk valakit, hogy elvégezze a munkát"; melyben a "nincs szükségem rád" kimondatlan bizonyossága rányomja bélyegét a társasági összejövetelekre, üressé és lecserélhetővé téve benne az embereket. Ez a civilizáció csúcsa, az évszázadok óta növekvő jómód végpontja: magányos emberek dobozokban, idegenekkel körülvéve, a pénztől függve, az adósság rabszolgáiként élnek - és felélik a bolygó természeti és társadalmi tőkéjét, hogy ilyenek maradhassanak. Nincsenek közösségeink, mert a közösséget az ajándék szövi. Hogy is teremthetnénk közösséget, amikor mindenért, amire csak szükségünk van fizetünk?
Charles Eisenstein
-
A civilizáció javíthatatlan. Kultúránk nem fog önként józanabb és fenntarthatóbb életformára váltani. Ha nem szabunk neki határt, tovább nyomorítja az emberek nagy részét, és addig rombolja a bolygót, amíg össze nem omlik a civilizáció, és jó eséllyel maga a bolygó is.
Derrick Jensen
-
Ami ellen egyébként vehemensen tiltakozom: amikor az emberek azt gondolják, felsőbbrendûek vagyunk az állatokhoz képest. A bolygónkon élő minden egyes individuumnak megvan a joga a létezésre, és szerepe van. Együtt vagyunk egy nagy egész, ami csak akkor tud mûködni, ha figyelmesen bánunk egymással.
Jane Goodall
-
Iszonyatos teher mindez egyetlen embernek, különösen ha az illető ilyen fiatal, ilyen tapasztalatlan, és... a fenébe is, mit szépítsük: ilyen gyáva, mint én. Egyszerûen disznóság. De hát mikor igazságos az élet? A dolgok nem ilyen egyszerûek, a fájdalom, a baj és a megpróbáltatások nem egyenlő arányban oszlanak meg azok között, akik képesek megbirkózni velük. Egyesek rákényszerülnek, hogy Atlasszá legyenek, és egymaguk tartsák meg a világ súlyát. Nem volna szabad így lennie, mégis így van.
Darren Shan