Ugrás a tartalomra
Sok sziget még mindig néhány európai állam, Hollandia, az Egyesült Királyság és Franciaország része. Ezek olyanok, mint a gyarmatosítás ünnepe után ottmaradt konfettik, amelyeket még nem takarítottak fel, és ott fekszenek a világ minden sarkában. Apró európai előőrsök ezer kilométerekre az anyaországtól.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy szigetországnak vannak végei,
elmegy az ember a tengerig, és ott a vége.
Más országoknak nincsenek végei,
elmegy az ember valameddig,
és máris idegenben van.
Átnéz az ember, mondjuk, egy kerítés felett,
és arra gondol, az ott igazán lehetne a miénk is.
Ilyeneket gondol, sajnos, az ember.
Vajna Ádám
-
Vannak, akik születésüknél fogva egy országhoz tartoznak, és akkor is érzik a kötöttséget, ha elhagyják azt.
Graham Greene
-
Senki sem különálló sziget, de néhányan hosszú-hosszú félszigetek vagyunk.
Ashleigh Brilliant
-
Lehet, hogy senki sem sziget, de vannak, akik nagyon is annak látszanak.
Carrie Fisher
-
A világot szinte már teljesen felosztották, ami maradt, azt szétdarabolták, meghódították, gyarmatosították. De ott vannak a csillagok, a messzi, soha el nem érhető világok, csak fel kell nézni az éjszakai égboltra. Ha tehetném, én magunkhoz csatolnám a bolygókat; gyakran jut eszembe. Elszomorító, hogy ily tisztán látni őket, és mégis végtelenül távoliak.
Cecil John Rhodes
-
A természet apró szigetekre szorult vissza a hamis és mesterséges világ tengerében, szigetekre, ahova az ember ellátogathat megcsodálni, fényképet készíteni a lakóiról - legyen szó állatokról, növényekről, fákról, sziklákról, folyókról vagy hegyekről, mintha valami különleges kiállítási darab lennének egy múzeumban, anélkül, hogy felfogná, hogy valaha ezek a sziklák, völgyek, folyók nem védelemre szoruló örökség voltak, hanem saját otthonunk, saját szupermarketünk, saját iskolánk. Egyszóval a saját bolygónk.
Kilian Jornet
-
Itt minden volt, itt minden múlt,
itt minden visszavár.
Itt régi nap nem alkonyult,
és nem lett ősz a nyár.
A pillanat itt megmarad,
hát adjatok kezet,
a kis sziget mindig szabad,
csak emlékezzetek.
Török Sándor
-
Vannak vidékek ahol csak úgy lehet
megmaradnunk ha kezemben a kezed
és a viseltes szónak is hamva van
ha félárnyékban s ha nem is boldogan
száríthat szél és süthet hevet a nap
míg a harmatból egy csöppnyi megmarad.
Kányádi Sándor
-
Van egy régi történet a csendes-óceáni szigeten élő bennszülöttekről, akik egy tengerparti házban éldegélnek, gyümölcsöt szednek a fáról, és halat fognak a vízből. Egy üzletember jön a szigetre, megveszi az összes földet, kivágja a fákat és gyárat épít helyettük. Felveszi a bennszülötteket, hogy pénzért dolgozzanak benne, és egy nap majd megengedhessék maguknak a szárazföldről hozott gyümölcs- és halkonzervet, egy szép kis salaktömb házat a tengerpart közelében, kilátással a vízre, és szabadok lehessenek hétvégenként, hogy élvezzék. Abban a pillanatban, hogy az emberek elköltöznek a földről, amely közvetlenül ellátta őket, az élethez szükséges dolgok kikerülnek az egyéni ellenőrzésük alól. Azokat a dolgokat, amelyeket korábban meg tudtak termelni a túlélésükhöz, most meg kell fizetniük. Lehet, hogy pontosan ugyanott élsz, ahol egy gyümölcsfa egykoron embereket táplált, de most a gyümölcs nyolcszáz kilométerről érkezik, és darabja harmincöt centbe kerül. Ebben az szétválasztásban rejlik a profit lehetősége.
-
Persze, hogy vége lesz majd egyszer Belgiumnak, és valami más fog jönni helyette, ami szintén nem lesz örökkévaló. Hosszú életet csak a szivacsok kapnak ajándékba, de még ők is kipurcannak előbb vagy utóbb.
Dimitri Verhulst