Sokkal jobban ismertem benső vívódásában is Bertukát (...), semmint tévednék, amikor leírom: ez az életkörülményivel örökké elégedetlen, sokat és nagyon enerváltan képzelődő, asszonyian nagyra törő, szerencsétlen fiatal leány valami öröklött makacssággal, daccal akarta megmutatni a világnak, hogy odakerül a legnagyobb élő magyar költő oldalára!

Kapcsolódó idézetek

1. Bennem mindig is volt egy ösztönös ellentartás. Az vonzott, ami tilos: leereszkedni a kiátkozottak, megtagadottak közé. (...) Esszéimben, verseimben inkább a bántott, megtört, vitatott, háttérbe szorított, elfeledett írókért emeltem szót. Pollágh Péter
2. A nagy költő, az igazán nagy költő, a legköltőietlenebb lény a világon. De a kisebb költők határozottan bûbájos emberek. Mennél rosszabbak a verseik, annál festőibb a külsejük. Az a puszta tény, hogy valaki egy másodrendû verseskönyvet írt, egyszerûen ellenállhatatlanná teszi őt. Éli a költészetét, melyet nem tud megunni. A többiek megírják a költészetet, melyet nem mernek valóra váltani. Oscar Wilde
3. Akarni egy nőt szépségének és szellemének teljes tündöklésében, egy nőt, aki rendelkezik magával, aki öntudatos és merész, s akit ez még szebbé és kívánatosabbá tesz, aki szabadon, önként, fölényesen dönt a sorsáról; kívánni ezt a nőt, szeretni úgy, amint van, és szenvedni mégis amiatt, hogy nincs meg benne se a gyermeki együgyûség, se a sápadt ártatlanság, ami, ha megvolna benne, visszatetszene; kívánni tőle, hogy az legyen, aki, s ugyanakkor ne legyen az, aki; imádni úgy, amilyenné az élet tette, és amellett keserûen fájlalni, hogy az életnek, amely szépségét kiformálta, köze van hozzá, ó, ez lehetetlen állapot. Anatole France
4. A költő erős képzeletû ember, ki maga is megindul, megijed azoktól a képzeletbeli alakoktól, melyeket alkotott. Denis Diderot
5. A költő gyermeki képzelettel és lelkülettel rendelkezik, és vezéreljék is bármilyen mély gondolatok, a világról alkotott benyomásai közvetlenek. Vagyis nem "leírja", hanem feltárja a világot. Andrej Tarkovszkij
6. Új meg új tervek serkentették mind nagyobb tettekre. (...) Szenvedélye szinte önmagával kelt versenyre, folyton azért hajszolta magát, hogy jövendő cselekedeteivel felülmúlja múltbéli tetteit. Plutarkhosz
7. A költő mindig túlérzékeny, az a dolga. Abból él. Ír. Sérülékeny, borzasztóan, de adatott neki egy gyógyulási módszer. Írhat. Így a világtól folytonosan kapott sebei gyorsan be is hegednek. Jász Attila
8. Hiába állította, mégis úgy éreztem, hogy valaki más illene hozzá. Valaki, akit a sors olyan anyagból gyúrt össze, ami épp neki való. Aki tökéletesen illene hozzá, és tisztában lenne az erejével, vagy épp annak hiányával. Egy olyan lányt, aki biztosítaná számára a boldogságot.
9. Semmi sem serkent bennünket hatásosabban az életre, mint az a képesség, hogy talán unalmasnak érzett rutinmunkánkban is felismerjük az élet igazi költészetét, a közhely költészetét, az egyszerû ember, a nyílt, a munkától elnyûtt asszony költészetét, az ő szerelmükkel, örömükkel, szomorúságukkal és panaszaikkal. William Osler
10. Ujjait a kor ütőerére tevé, és megértette annak lüktetéseit, és ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak. Kossuth Lajos