Sorsom kiált, és minden kis inat E testben oly rugós keményre edz, Mint a neméai oroszlán idegje.

Kapcsolódó idézetek

1. Meghajtom gőgös, vad fejem, Ziháló mellemen kezem. A térdem roskad, mint betegnek, S könnyeim lassan megerednek... A semmi súlyos érzete Sziklaként rám ólomkodik, A lélek veszte, végzete, Hogy vétkezik, hogy elbukik. P. Jánossy Béla
2. Hajolj, merő térd; és te szív, acél Idegzeteddel, lágyulj oly puhára, Mint a ma-szûlt csecsemő inai. Még minden jóra válhat. William Shakespeare
3. Hogy a nők hullanának, mint ősszel a legyek? Ez nyilvánvaló, de amíg egy nő lélegzik, úgy harcol, mint egy oroszlán, csupán el kell hitetni vele, hogy a gyermeke élete a tét.
4. Az élet néha olyan, mint egy szilaj ló. Bele kell kapaszkodni a sörényébe, meg kell lovagolni, még ha meg is próbál levetni a hátáról.
5. Vállamon ezzel az élettel, és annyi másikkal a fejemben, összehúzom magamon testemet. Jean-Michel Maulpoix
6. A sorsom ellen, Mely bajba ránt minduntalan, Gyenge vagyok és tehetetlen. Francois Villon
7. A test gyáva, meglapul, mint a lázadó fenevad, ha korbácsot mutatnak neki. A lélek minden. Márai Sándor
8. A megszokott szavak olyanok, akár az erőtlen ujjak, belesajdulnak az ízületeim. Marie Aubert
9. Csigaként vánszorognak napjaim, És minden óra súlyát külön érzem, Fáraszt, ingerel, őrjít már a kín A visszautasított vágy tüzében. Alekszandr Szergejevics Puskin
10. Dacolnék érted kisgyerek gyanánt, peregne rólam minden intelem, köhögnék érted, szívnék rossz dohányt, vacognék érted éjjel ingtelen. Varró Dániel