Sosem értettem igazán, mire jók az idézetek. Ha csak a felét megfogadtam volna azoknak a tanácsoknak, amikkel online találkoztam, ma nem lennék ott, ahol vagyok. Mi több, ha bármikor is az internetre hallgattam volna, az életem másodpercek alatt félresiklott volna. Mégis a világháló folyton inspiráló szavakat vág az arcomba: "boldogság", "légy erős", "pozitivitás", "jóság". Miért érzik úgy idegenek, hogy joguk van az orrom alá dörgölni olyan dolgokat, amiket nem érhetek el?

Kapcsolódó idézetek

1. A világ túl nagy. Az internet pedig túlságosan is az. Nem arról van szó, hogy utálok mindenkit. (...) Csak éppen meg kell védenem magamat, és képtelen vagyok rá, hogy cseverésszek egy csomó idegennel, akikről azt sem tudom, kicsodák, és hol vannak. Mintha nem is lenne igaz az egész. John Corey Whaley
2. Mindig szükségem volt általam tisztelt emberek gondolataira, melyek a saját szavaimnál pontosabban, tömörebben, szebben fogalmaztak meg számomra célokat, biztatást, példát. Egy-egy ilyen gondolat, verstöredék elkísért néha évekig, míg egy új - élőbb energiákat rejtve - kiszorította helyéből. Ma is őrzök egy-két ilyen gondolatot, de tudom, egyszer ismét újak lépnek helyükbe. Úgy hiszem, mások is biztatják magukat hasonló módon, s az ilyen szellemi erőt sugárzó szavakra mindenkinek magának kell rátalálnia. Szabó István
3. Az internet nagyrészt mások véleményéről szól, ez pedig nem szabad, hogy befolyásoljon téged. Hogyha folyamatosan az visszhangzik a fejedben, amit mások mondtak rólad, az frusztráltsághoz vezet. Dancsó Péter
4. Õszintének lenni, azt mondják, nehéz. Az emberek nem mernek őszinték lenni, mert úgy tartják, akkor sérülnek. Én az őszinteséget fegyverként használom a mindennapok kommunikációjában. Ha hazudnék magamnak, akármilyen dolgommal kapcsolatban, akkor hazugságot sugároznék az engem körülvevő emberek felé is. Tehát az engem körülvevő emberek is főleg ilyenek lennének. Ez nekem rövid távon lehet jó, hosszú távon azonban nem. Azzal ámítanám magam, milyen sok jó ember vesz körül. Csernus Imre
5. Miért van az, hogy a szüleim, akik olyan jóságosak, és annyira szeretnek, sehogy sem tudják felfogni, miben is élünk mindannyian? Sem a gondolataimat, sem az érzéseimet? Vagy velem is ugyanez lesz majd, és a gyerekeim rám is ilyen értetlenül néznek majd, és azt gondolják: az apánk olyan jóságos, és annyira szeret bennünket, de nincs miről beszélni vele? Bele van bonyolódva a saját unalmas, érdektelen világába. Nem, ilyen nem eshet meg velem. Ljudmila Ulickaja
6. Az emberben felmerül néhanapján a kérdés, hogy megéri-e a fáradság. Nem tudom. (...) Valamikor én is azt hittem, amit sokan mások, hogy a kezdetektől megválthatom a világot. Mindent odaadtam. (...) Mert én ilyen vagyok. (...) Vagy fenékig ürítem a poharat, vagy hozzá se nyúlok. Semmire se mentem vele. A világ ugyanúgy rossz irányba halad. És tudod, mi a furcsa? Nem érzem magam vesztesnek. Sem azt, hogy elárultak. Személyes ügy, barátom, az igazságszolgáltatás.
7. Eszméink, gondolataink, kedvenc szavaink (...) nagyrészt nem egyéniségünkből fakadnak. Többnyire másoktól tanultuk, hallottuk, egyszerûen kölcsönvettük őket, és belső, igazi énünkhöz voltaképpen nincs sok közük. Véletlenül jutottunk hozzájuk. Faludy György
8. Egyesek a jóságot, az igazságot, a boldogságot, az értelmet keresik, és nem alkalmazkodnak, nem is tudják elfogadni, hogy kutatásaik eredménytelenek volnának. Ezek az emberek folyamatosan kudarcot élnek át, és ebből hatalmas energiájuk származik (éppen ellenkezőleg, mint gondolnánk), amely arra ösztönzi őket, hogy folytassák, hogy hajtsák magukat, keressenek fáradhatatlanul. Ugyanakkor gyakran találni sikeres embereket megfáradva, kimerülve és értelem nélkül. A sikeres emberek a "depresszió" szót használják az értelemürességre.
9. Az emberek annyi mindenről hallanak (...) és soha nem tudhatod, hogy mit értettek félre. Már úgy értem, hogy tényleg azt hallották-e, amiről beszélnek. Vagy egyáltalán, hogy az igazat hallották-e. Agatha Christie
10. Ki nem állhatom az olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik másoknak, hogy bárhol, bármikor elérjenek. Mi jó származik ebből? Állandó kapcsolat. Összeköttetés a külvilággal. Mit veszít vele az ember? A nyugalmát. A függetlenségét. Árni Thórarinsson