Szellemet lát a mezőn, ahol száraz japánfû hajladoz. Más szóval, nincs értelme szellemektől félni, hiszen csak fonnyadt indák azok. Így van ez azokkal a dolgokkal is, amelyek gúzsba kötnek bennünket és lehúzzák a szellemünket. Nézzük tárgyilagosan: legtöbbször árnyaktól rettegünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha egy sötét erdőtől félsz, bele kell menni a sötét erdőbe. A félelemmel szembesülni kell. Ez tényleg használ valamit. Mert, mint mondják, az ember a saját képzeteitől fél. Müller Péter
2. Szörnyek mindenhol vannak. És néha azok a legveszélyesebbek, akikre a legkevésbé gyanakszunk. Agyarak és karmok nélkül is rettegést keltenek. Kivárják a sötétben, míg senki sem figyel. És akkor lesújtanak.
3. A félelmek alapját nagyrészt az adja, hogy az ember nem a külvilágra figyel. Úgy könnyû félni, ha a fejünkben kavargó képekre figyelünk, és csak pörgetjük magunkban a rossz érzéseket. Richard Bandler
4. A félelem... furcsa érzés. Ha belegondol, az emberek mindig rajtuk kívül álló dolgoktól rettegnek, sosem önmaguktól. (...) Az ember olyan dolgoktól fél, amelyek fölött nincs irányítása. A jövőtől, a sötéttől, vagy attól, hogy valaki megöli. Ezért nem fél önmagától, mert mindig tudja, mit fog tenni a következő pillanatban. Dan Wells
5. A félelemmel az a helyzet, hogy mindig benned van. Félelem az ismeretlentől, félni egyedül szembenézni vele, félni, hogy a hozzád legközelebb állok szörnyetegek. Félni, hogy amint az egyiküket legyőzöd, rögtön a helyébe ugrik egy másik. Félni, hogy újabb rém les rád a sötét folyosó végén. Egyedül, bánatosan, magányosan.
6. A félelem abból származik, hogy ott kint van valami, amit nem látunk, nem hallunk, nem érzékelünk. Ha látjuk mindazt, ami létezik, nem félünk. Tore Renberg
7. Sok minden van ezen a világon, amitől félni kell. De a félelmeinknek semmi köze iszonytató maszkokhoz, mûanyag pókokhoz vagy rémületes szörnyekhez. Nem. A fejünkben kavargó gondolatok rémítenek a legjobban. Mi van, ha megbánja döntését? Mi van, ha tényleg boldogtalan? Mi van, ha a szerelem esélye örökre elúszott? Hogyan legyünk úrrá ezeken a gondolatainkon? Először is emlékeztessük magunkat: ami nem öl meg, attól csak erősebbek leszünk.
8. A múlt nem kísért minket. Még csak fel sem ismer minket. Ha vannak szellemek, akkor mi vagyunk azok, akik a múltat kísértik. Kísértünk, hogy újra láthassuk azokat, akik hiányoznak, és meglássuk azokat a dolgokat, amiket akkor nem vettünk észre.
9. Ha követjük a csordát, az egész fû odalesz. Olyasmivel kell foglalkozni, amivel senki más nem foglalkozik. Hiába vagyunk jó időben jó helyen, vagy hiába rendelkezünk olyan berendezésekkel, amilyenekkel senki más, az egyetlen igaz út az, ha merészebb a szellemünk.
10. A személytelen erőkkel és a sorssal nem tud mit kezdeni az ember; örökké idegenek maradnak számára. Ha azonban az elemekben is szenvedélyek viharzanak, mint a saját lelkünkben, ha maga a halál nem valami spontán folyamat eredménye, hanem egy rossz szellem erőszakos cselekedete, ha a természetben mindenütt olyan lények vesznek bennünket körül, melyekhez hasonlókat saját környezetünkből ismerünk, akkor fellélegezhetünk, mert immár biztonságban érezhetjük magunkat a bizonytalanságban is és értelmetlen szorongásainkat lelkileg feldolgozhatjuk. Sigmund Freud