Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Szent őrületben a költő szeme Földről az égre, égből földre villan, S mig ismeretlen dolgok vázait Megtestesíti képzeletje, tolla A légi semmit állandó alakkal, Lakhellyel és névvel ruházza fel.

William Shakespeare
🔮 Jövőkép 🌙 Éjszaka
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Lelke forrong, vonzza a távol, Õrültségét maga is sejti már, Csillagot kér az ég boltozatáról, S a földön legmagasabb kéjre vár, S minden közel és minden távol Kevés keblének, oly mély ott az ár. Johann Wolfgang von Goethe
  2. A költő mindenből költeményt alkot, félelmetest vagy vidámat, aszerint, milyen képek ragadják meg; fölhevült lelke visszautasítja a lágy árnyalatokat, és mindig az élénk, metsző színeket választja ki. Honoré de Balzac
  3. Sûrûn álltak a csillagok az égen és pislogtak, mintha megannyi szem lett volna, mely a földet nézi. (...) Szemek azok, megholt emberek szemei, kik visszatekintenek arra, ami kedves volt nekik ebben az életben. S valahányszor egy ember meghal idelent, egy csillaggal több gyúl ki odafönt s valahányszor egy ember születik, egy csillag elszalad a földre. Wass Albert
  4. Éles a szeme a vadnak, ragadozónak, szabadnak. Mint a kék tél s a gyötrelem, világos és könyörtelen. József Attila
  5. Az ember feljő, lelke fényfolyam, A nagy mindenség benne tükrözik. Megmondhatatlan kéjjel föltekint, Merőn megbámúl földet és eget; De ifjusága gyorsan elmulik, Erőtlen aggott egy-két nyár után, S már nincs, mint nem volt, mint a légy fia. Kiirthatatlan vággyal, amig él, Túr és tünődik, tudni, tenni tör; Halandó kézzel halhatatlanúl Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is, Még a hiúság mûve van porán. Vörösmarty Mihály
  6. A költő dala égi láng, mit A földre szórnak csillagok: Mi benne ég, önlelke fénye, De másoknak bús éjjelébe Ragyog.
  7. A szeme... A nap is így nyilall át az erdő lombjain. A lelkembe nyilall a szeme sugara. S a lelkem egyszerre fénnyel és zenével telt meg. Gárdonyi Géza
  8. A költők társadalmilag az üzletemberek osztályába tartoznak. Shakespeare ugyan azt írja a költő szeméről, hogy a szent őrületben cikázik menny és föld, föld és menny között, és ebben a mozgásban nincs hely sem evilági porhüvely, sem hírnév számára, de a gyakorlatban az ember úgy találja, hogy e szem egyik sarka általában a bevétel alakulására kacsint. Pelham Grenville Wodehouse
  9. Vakok látnak úgy, ahogy én nézlek. A föld az eget így betûzi. Így tapogatják világtalan fények csillagok borzongó betûit. Bella István
  10. Rút a világ, fekete. Vak gyûlölettől fekete. Vak, mint az emberek szeme: az égig sem látnak vele. Pedig az égből lefele porzik már Isten szekere! Wass Albert
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat