Szeretem azt a nőt Aki melletted lettem A lebegő hajnali fényt Mikor ébred a nap De téged nem.

Kapcsolódó idézetek

1. Hajnal óta rád gondolok Te kit szeretek eszemvesztve Szeretlek míg a nap ragyog És imádlak ha jő az este. Guillaume Apollinaire
2. Veled alszom, s veled ébredek, És mégsem vagy ott; A karjaimba ölelem a gondolatot Rólad - de csak a közönséges levegőt érintem. John Clare
3. Ne kérd, hogy ígérjem meg azt, amit nem tudok! Szeretlek, és melletted vagyok, De tudom jól, hogy eljön majd a nap, És nem lesz semmi, ami majd visszatart, Mert sehol sem tudtam megnyugodni még. S ha nem lennék szabad, élni sem tudnék.
4. Szeretlek, mert oly szép szemed van, Hogy nappal van, hol az ragyog; Még a lelkemben sincsen éjjel, Pedig én oly sötét vagyok! Vajda János
5. Hogy te soha sem szerettél, Tudom, a mint fölébredek; Álmaimban csak azt érzem, Hogy én miként szerettelek, Kisfaludy Atala
6. Szerelem ahogy a szél meglebbenti a függönyt nem a függöny, nem a szél. A lebbenés. Fodor Ákos
7. Az ágy közös még, de az agy már nem, ha jobbra mennék, te arra nem. Már más érdekel, már mást néznék, már máshogy érzek, már másképp, rég, Pedig nem hibáztunk, csak valahogy elmúlt, egymás mellett, valami elmúlt. Halott Pénz
8. Szeretem, ahogy megcsillan a hajad a fényben, szeretem, ahogy mosolyogsz, amikor épp nem bujkálsz, vagy nem pózolsz senkinek. Szeretem a nevetésed, szeretem, ahogy megtelik csobogó bánattal a hangod, mint a nyári eső. (...) Szeretem a szemeidet, a boldogtalanságodat. Szeretlek. Laurell Kaye Hamilton
9. Volt már szebb, s tegnapom mind több lett, S nem tudom, hogy múlt el, csak néha néztem fel, Mennyiszer volt már nap, az alkalmak elmúltak, S te nem tettél mást, mint én, a semmit, úgy, mint én. Zorán
10. Az az ember, akit bennem szeretsz, természetesen jobb nálam: én nem olyan vagyok. De te szeress, és én majd igyekszem, hogy jobb legyek önmagamnál.