Ugrás a tartalomra
Szeretjük az illatokat. Gyönyörködünk bennük. Az élet minden bizonnyal sivárabb lenne nélkülük. De önmagukban, természetes állapotukban szerény szerepet játszanak az életünkben. Amikor azonban illatszerekké, parfümökké alakulnak át, egyszeriben varázserővel töltődnek föl.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy illat varázsa abban rejlik, hogy visszavisz bennünket valamihez, amire emlékszünk. Az életünk egy korábbi időszakához, amely olyan fontos számunkra, hogy egy szempillantás alatt, mintegy varázsütésre ott termünk.
Cecelia Ahern
-
Az illatok olyan lenyûgözőek tudnak lenni! Nem láthatjuk és nem érinthetjük meg, de ha van egy illat, özönlenek az emlékek.
-
A parfüm olyan ajándék, amit nem csupán magunknak adunk, hanem másoknak is. Néha nem is vagyunk tudatában, éppen kit ajándékozunk meg vele.
-
Az illatnak meggyőző ereje van, erősebb a szavaknál, pillantásoknál, érzelmeknél és akaratnál. Az illat meggyőző erejét nem is lehet elhárítani, mert az illat lélegzetünkkel együtt kerül a tüdőnkbe, betölt, elborít, és nincs ellenszere.
-
Minden embernek van egy sajátos illata, és ahhoz is illenie kell a parfümnek. Ezért van ugyanannak a parfümnek különböző embereken különböző illata.
-
Az emberek behunyhatják szemüket a nagyság előtt, a szörnyûség előtt, a szépség előtt, fülüket is eldugaszolhatják a dallamok vagy a hízelgő szavak elől. De az illattól nem menekülhetnek. Mert az illat a lélegzet testvére. Vele együtt lopakodik be az ember testébe, nélküle nincs élet, nem lehet kikerülni. És az illat közvetlenül a szívbe hatol, és ott határozottan dönt vonzalomról és megvetésről, undorról és kedvességről, szerelemről és gyûlöletről.
-
Az érzelmek, úgy tûnik, lelkünk vízszerû jelenségei. Csodás tud lenni, amikor egy-egy szép, egyszerû emberi érzés áthullámzik rajtunk, és életre kelti belső tájainkat. Szükségünk van rá, hogy - akár kellemesek, akár kellemetlenek ezek az élmények - szabadon áramolhassanak bennünk, átöblítve, megtisztítva, felüdítve lelkivilágunkat.
Buda László
-
Szeretsz. Mindegy, hogy valakit vagy valamit, egyszerûen megszületik benned a szeretet. Felfoghatatlan és érthetetlen az egész, de elmondhatatlanul boldog minden pillanat: valami leírhatatlan árad benned és belőled, valami megnevezhetetlen fény és frissesség illata leng körül. Fájdalomnak, szenvedésnek vagy depressziónak nyoma sincs, az élet minden rezdülésében megéled a csodát. Az ízek édesebbek, a hangok mélyebbek, a színek teljesebbek, s noha az életed egyáltalán nem változik, mégis pontosan tudod, hogy nincs olyan nehézség, amely ne adhatna örömöt is, és nincs oly probléma, amelyet ne oldhatnál
meg könnyûszerrel.
-
Egy csapásra rájöttem, hogy jelentek valamit egy embernek, már a puszta jelenlétem is jelent neki valamit, s hogy boldog, ha mellette vagyok. Ez így elmondva kissé egyszerûen hangzik, de ha elgondolja az ember, akkor rájön, hogy iszonyúan nagy dolog, hogy egy életre szól. Olyan erő ez, amely ízekre tépheti az embert, és tökéletesen meg is tudja változtatni. Egyszóval szerelem, de ugyanakkor más egyéb is. Valami, amiért élni lehet.
Erich Maria Remarque
-
Életünk legintenzívebb érzése valószínûleg a szerelem. A szerelem megélesíti érzékeinket, és gyakran nem is sejtett lehetőségeket tár fel. A szerelmes ember számára nincs lehetetlen, mintha szárnyakat kapott volna. Találkozunk valakivel, beleszeretünk első látásra, felfedezzük, hogy egymásnak vagyunk teremtve, és szívünk végre visszhangra talál. A szerelmesek idővel saját nyelvet alakítanak ki, félszavakból, mozdulatokból is megértik egymást, bizonyítva összetartozásukat, és hogy egyformán látják a világot.