Szükségünk van (...) arra, hogy a rovarok végezzék a munkájukat. Óriási a szerepük a megporzásban, a lebontásban és a talajképződésben; táplálékul szolgálnak más állatok számára, kordában tartják a káros élőlényeket, szétszórják a magvakat, segítenek a tudományos kutatásban, és okos megoldásaikkal inspirációként szolgálnak. A világot, mint a természet parányi fogaskerekei, a rovarok tartják mozgásban.

Kapcsolódó idézetek

1. A gombák alkotják az élőlények sötét alvilágát - halál, betegség, elmúlás, enyészet részesei. (...) Mindenhol élnek. A földben, a levegőben, tavakban, tengerekben, folyókban, éltünkben és ruháinkban, bennem, benned, mindenkiben és teszik a dolgukat. Gombák nélkül nem lenne kenyér, nem lenne bor, te sem lennél. Kenyér, bor sajt, sör, jó társaság, porhanyós marhasültek, finom szivarok - a gombáknak köszönhetjük mindet. A gombák, írja a nagykönyv, "bontják le a szerves anyagokat", és vagy a földbe, vagy a légkörbe juttatják a felszabadult szenet, oxigént, nitrogént és foszfort, melyek máskülönben örökre be volnának zárva az elpusztult növényi, állati s emberi testekbe. Õk közvetítenek élet és halál közt. Robert Fulghum
2. A világ állatai és növényei rendkívül összetett ökoszisztémát alkotnak, és mi, emberek sokkal szorosabban kötődünk és függünk a természettől, mint azt a legtöbben gondolnánk. Ha ez összeomlik, minket is magával ránt.
3. A madarak a természet csomagfutárai. Azzal, hogy trágyába csomagolt magvakat hordozva röpköd ide-oda, elképzelhetetlen számú madár terjeszti az életet világszerte olyan módon, aminek más állat a közelében sem jár.
4. Minden fajnak meg kell adni a lehetőséget, hogy az életét kiteljesítse. Nincs jogunk felelőtlenül szórakozni a fajok sokféleségével, és szûklátókörûen eldönteni, hogy melyik állat aranyos vagy hasznos. Erkölcsi felelősségünk a lehető legjobban vigyázni a Föld sokmilliónyi élőlényére, azokra is, amelyeknek nincs számunkra látható értéke - például a rovarokra, melyeknek nincs puha bundájuk, nagy barna szemük, és azon fajokra, melyeknek első pillantásra nem nyilvánvaló a jelentőségük. Anne Sverdrup-Thygeson
5. A természet arcát derûsen ragyogónak látjuk, és néha a táplálék túlzott bőségével találkozunk; de nem látjuk vagy elfelejtjük, hogy a körülöttünk gondtalanul csicsergő madarak főként rovarokon és magokon élnek, és így folyamatosan pusztítják az életet; vagy elfeledjük azt, hogy ezeket az énekeseket, meg az ő tojásaikat és fiókáikat milyen nagy mértékben pusztítják más madarak és ragadozók. Charles Darwin
6. A rovarokat, ezeket az apró és lenézett lényeket, csodálatra méltóknak és a természet legtökéletesebb alkotásainak tartom. Habár aprók és hangtalanok, mégis világosabban beszélnek, mint a Nagy Alkotó többi mûve. Carl von Linné
7. A denevérek számos kórokozót hordoznak. Tartós együttélésben léteznek nem egy ilyen patogénnel, sajátos szervezetüknek köszönhetően. Repülő emlősök. Nagy távolságokat tesznek meg. (...) A hatókörüknek megfelelően nagy kiterjedésû ökoszisztémában jelentenek tényezőt más fajok életében. Minél inkább megzavarjuk természetes élőhelyeiket, minél inkább arra kényszerítjük őket, hogy az ember által lakott területen boldoguljanak, szûkös körülmények között, annál valószínûbb, hogy egy szerencsétlen kimenetelû interakció során - közvetett vagy közvetlen kapcsolat révén, akár a denevérek és az emberek között, akár a denevérek és az emberek által tartott "haszonállatok" között - egy kórokozó átadása bekövetkezik.
8. A természet változik. És mi teljesen függünk ettől a változó világtól. Ez biztosítja az élelmünket, a vizet és a levegőt. Nincs ennél nagyobb értékünk, muszáj megvédenünk. David Attenborough
9. Kellenek a gyökerek: van egy hely a földön, ahol megszületünk, megtanulunk egy nyelvet és fölfedezzük, hogyan boldogultak őseink a nehézségekkel. Eljön az idő, amikor felelősek leszünk ezért a helyért. Kellenek a szárnyak. Megmutatják nekünk a képzelet végtelen horizontjait, elvisznek minket az álmainkhoz, elvezetnek távoli helyekre. A szárnyak segítenek abban, hogy megismerjük felebarátaink gyökereit, és tőlük is tanuljunk. Paulo Coelho
10. Az állatvilág felosztása hasznos és kártékony lényekre azt sugallja, hogy léteznek ilyen fekete-fehér kategóriák a környezetben. A természet persze nem így mûködik, mert a többi teremtménynek édes mindegy, milyen céljai vannak az embernek. Hogy milyen keveset értünk az élővilág mûködéséből, az mindig akkor válik világossá, amikor tevőlegesen megpróbálunk beavatkozni. Peter Wohlleben