Ugrás a tartalomra
A gombák alkotják az élőlények sötét alvilágát - halál, betegség, elmúlás, enyészet részesei. (...) Mindenhol élnek. A földben, a levegőben, tavakban, tengerekben, folyókban, éltünkben és ruháinkban, bennem, benned, mindenkiben és teszik a dolgukat. Gombák nélkül nem lenne kenyér, nem lenne bor, te sem lennél. Kenyér, bor sajt, sör, jó társaság, porhanyós marhasültek, finom szivarok - a gombáknak köszönhetjük mindet. A gombák, írja a nagykönyv, "bontják le a szerves anyagokat", és vagy a földbe, vagy a légkörbe juttatják a felszabadult szenet, oxigént, nitrogént és foszfort, melyek máskülönben örökre be volnának zárva az elpusztult növényi, állati s emberi testekbe. Õk közvetítenek élet és halál közt.
Kapcsolódó idézetek
-
Szükségünk van (...) arra, hogy a rovarok végezzék a munkájukat. Óriási a szerepük a megporzásban, a lebontásban és a talajképződésben; táplálékul szolgálnak más állatok számára, kordában tartják a káros élőlényeket, szétszórják a magvakat, segítenek a tudományos kutatásban, és okos megoldásaikkal inspirációként szolgálnak. A világot, mint a természet parányi fogaskerekei, a rovarok tartják mozgásban.
Anne Sverdrup-Thygeson
-
Lehet, hogy előítélettel viseltetsz a sötétség iránt, de emlékezz csak rá, hogy ott élnek a csillagok meg a hold, és a mosómedvék, a baglyok, a szentjánosbogarak, a gombák, a macskák és bûbájok, és rengeteg egyéb jó és szükséges dolog. A tolvajlás is persze, az összeesküvések, lopakodás, titkok és az erős vágy, amelynek csapásától elájul az ember. De garantálom, hogy a fényes oldalad sem tökéletes, csinos kép. A sötét nélkül nem tudnál álmodni. Nem tudnál pihenni. Még csak találkozni sem tudnál a kedveseddel egy holdfényes erkélyen. És mit érne a világ anélkül?
Catherynne M. Valente
-
Mikrobiológiai ismeretek nélkül mindenki azt gondolja, hogy a világ növényekből, állatokból és emberekből meg gépekből áll, eltekintve a néha előforduló láthatatlan apró valamiktől, amik fertőző betegségeket okozhatnak, de ezeket ritka véletlenszerû eseményeknek tartjuk, azt gondolhatjuk, hogy a láthatatlan valamik is ritkák. A világ nem ilyen. A legkülönfélébb baktériumok nemcsak léteznek valahol, hanem tele van szórva velük a talaj, a levegő, a természetes vizek, a tárgyak, az élelmiszerek, a kezünk, az ágyunk, mi magunk is.
Csányi Vilmos
-
Rengeteg élőlény áll kölcsönhatásban. Ha feltérképezzük, hogy ki kivel áll kölcsönhatásban, egy hálózatot látunk. A gombahálózatok azonban fizikai kapcsolatokat alakítanak ki a növények között. A különbség nagyjából olyan, mint aközött, hogy van húsz ismerősünk, vagy van húsz olyan ismerősünk, akivel közös a keringési rendszerünk.
Merlin Sheldrake
-
Messze nem egyértelmû, hogy hol húzódik az "én" és "a már nem én" határvonala. Mikrobák borítanak bennünket, amelyek életben tartanak, és éppúgy hozzánk tartoznak, mint a májunk. Ugyanezen mikrobák azonban akár végezhetnek is velünk, ha a szervezetünk egy nem megfelelő területére kerülnek. Testünk nem annyira mechanikai elemek, hanem inkább olyan társulások egységeként írható le, amely emlős élőlényként baktériumok, vírusok és más mikrobiális létformák milliárdjait foglalja magában, valamint különös kompromisszumok és tökéletlenségek sokaságát vonultatja fel. A versenyfutás elhomályosítja a határvonalakat.
-
Napjában többször is meghalhatnánk. Rákot kapunk, elkezdünk penészedni, baktériumok falnak belőlünk vagy vírusok fertőznek meg bennünket. Az életünket mindennap megmenti valami. A furán növő sejteket megöli, a gombaspórákat kiirtja, a baktériumokat kilyuggatja, a vírusokat felaprítja. Ezt a kellemes szolgáltatást az immunrendszerünk nagyon sok parányi sejt segítségével nyújtja számunkra. Vannak szakértői, melyek felismerik az idegent, és vannak bérgyilkosai, gondnokai és vitalerendezői. Ezek kéz a kézben dolgoznak, és feltûnően jól csinálják.
-
A halál és az élet együtt él bennünk, minden másodpercben újra és újra megharcolva az uralomért, és ha az élet veszít, a testünk cserbenhagy bennünket. De ez nem jelenti azt, hogy nyom nélkül eltûnünk. Mindenki, aki valaha ezen a világon élt, nyomot hagyott benne, és bár testét sírba viszi, tudását és szellemiségét megőrzi az utódai számára.
-
Két dolog létezik, (...) ami egyet alkot: a valóság és az árnyéka, a fény és a sötétség. Az egyensúly két oldala. Az élet a halálból keletkezik, és a halál az élet következménye. Mivel kiengesztelhetetlenül ellenségesek, folytonosan viaskodnak egymással: ők szülik egymást folyvást és folyvást. És velük együtt születik újjá minden: az almafák virága és a csillagok fénye. Az életben rejtőzködik a halál. A halál magában rejti az újjászületést. Mit ér akkor az élet halál nélkül? A változatlan, örökké tartó, végtelen élet? Mi az, ha nem maga a halál? Az elmúlás, az újjászületés nélkül!
Ursula Kroeber Le Guin
-
A legtöbb fa és más növény földi ágán élet van. Ez az élet segít nekik kommunikálni a körülöttük lévő fákkal és más növényekkel, sőt, ezek segítségével meg is tudják osztani az ételt, és meg is támadhatják egymást. Ha valami megpróbálja megenni a fát, az a földi élet segítségével átadhatja erről az információt a többi fának, hogy azok elkezdhessenek rossz vizet vagy más anyagot csinálni, és nehezebb legyen megenni őket.
Randall Munroe
-
Az élet nem más, mint az alaposan összegubancolódott szálak halmaza. A gombolyag nagy részét nem is látjuk, és nem tudjuk fellelni a szálak közt lévő kapcsolódási pontokat. Ám minden mindennel összefügg, és ezek a szálak minden eseményt összekötnek.
Afonso Cruz