Te hallgass és figyelj. Tudjad, már él a kis sakál Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál Már sarjad a vadkaktusz is, mely elfedi neved A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek.

Kapcsolódó idézetek

1. Fekszel, sírodon fû nő, a fû közt szöcske szökdel; féreg bajlódik sarló- ívü szemöldököddel. Kányádi Sándor
2. A világ tele van válaszra váró csodálatos talányokkal. (...) Hogyan nő egy szilvamag nagyságú makk húszméteres fává, amelyen ráadásul ötven különböző állatfaj él. Vagy, hogy hová repülnek télen a madarak. Hogyan úsznak a halak. Milliónyi hasonló kérdés van, és utazás közben választ kapunk jó néhányra. Szóval hegyezzétek a fületeket, tartsátok nyitva a szemeteket, használjátok az orrotokat, nyelveteket, ujjatokat, hogy minden érdekeset és újat meglássatok, megszimatoljatok, megízleljetek és meg is fogjatok. Gerald Durrell
3. Feledd a szavak hiú cserfelését, és lásd: ha szakadék áll útjába, megkerüli a szakadékot, ha szikla meredezik előtte, kikerüli, ha túlságosan finom, omladékony a homok, keres másutt szilárdabbat, hogy aztán mindig ugyanabba az irányba térjen vissza. Ha a sós mocsár kemény hártyája beszakad málhás szekerei alatt, láthatod, mint sürög-forog, szabadítja ki állatait a kátyúból, tapogatja ki a szilárd talajt, de aztán hamarosan ismét visszatér rendben az eredeti irányba. Ha valamelyik teherhordó állat összerogy, megállnak, felszedik az összetört ládákat, átrakják egy másik állatra, a csikorgó kötélen jól meghúzzák a csomót, hogy le ne csússzanak, aztán indulnak tovább, ugyanazon az úton. Előfordul, hogy aki kalauzolta őket, meghal. Köréje sereglenek. Eltemetik a homokba. Vitatkoznak. Aztán egy másikat kerítenek elő, megteszik vezetőnek, és újra elindulnak, ugyanazon csillag után. Így a karaván, mint súlyos kő a láthatatlan lejtőn, szükségszerûen olyan irányba halad, amely ura az akaratának. Antoine de Saint-Exupéry
4. Az élet védi önmagát, bármilyen kicsi is. Minden állat vad és veszélyes. Talán nem öl meg, de biztosan sebet ejt rajtatok. Yann Martel
5. Ültess ma egy kis fát el, s a madaraknak lesz majd hely énekelni. Figyelj, csitt: Énekelnek most is itt. Semmi más nem garantálja, hogy madárdal hívjon táncba. Wendell Berry
6. Lassan mindenki jobban tud már rólam mindent nálam, én Köpök rátok, nesztek, itt van a véres nyálam, Mennyi nyomorult patkány, mennyi szánalmas féreg, A sötétben haldokoltok, közben én a Fényben élek. Tankcsapda
7. Csak azért, mert egy páfrány alá rejtőzött fél tucat szöcske kellemetlen ciripelésétől zeng az egész mező, míg a tölgy árnyékában pihenő ezernyi hatalmas marha csendben kérődzik, kérem, ne képzelje, hogy a zajcsinálók a mező egyedüli lakói; hogy nyilvánvalóan számosan lehetnek; vagy hogy többek, mint a múló pillanat apróra fonnyadt, hitványan szökdécselő, bár hangos és bosszantó férgei. Edmund Burke
8. Amikor meghalok, (...) sírj egy kicsit, ha már nem tudsz másképpen tenni, de ne sírj túl sokáig, légy szíves. Néha talán kimész a temetőbe a síromhoz, de mindig gondolj arra, hogy én már nem vagyok ott. Ha látni akarsz engem, hátra kell fordulnod. Nézd a fasort a szélben, a tócsát, amiből a kismadár iszik, a hancúrozó kiskutyát, és ott leszek én. Ezt soha nem szabad elfelejtened. Jean-Claude Mourlevat
9. A fedezékben a vadász Száz kamuflázs közt csúsz és mász, Még hápogást is imitál, Hogy hasson a csalimadár. Így pörgeti felnőtt agyát, Hogy rászedhessen - egy kacsát. Frederic Ogden Nash
10. Ne feledd, hogy a jaguár is érző lény. Messziről megérzi a szagodat.