Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Tinédzsereink nem földönkívüliek, nem egy másik bolygóról érkezett másik faj tagjai, hanem fejlődésük egy kritikus szakaszában vannak, amikor még nem került minden összhangba egymással.

🦁 Bátorság próbája 🔮 Jövőkép
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. A tinédzserek kiforratlan személyiségek, az agyuk még nem fejlődött ki teljesen. Nem számít, milyen okosak, akkor sem tudnak semmiről eleget, és gyerekjáték szégyenbe hozni őket a nyers meglátásaik miatt. R. F. Kuang
  2. A mi fajunk sem csúcsa az alakuló lét végtelen piramisának. Mi sem vagyunk tökéletesek. Mi is éretlenek vagyunk, s nem pedig túlérettek, hiába áhítoztok rá gőgösen. Rainer Maria Rilke
  3. Nincs kitüntetett helyünk. Nem vagyunk az evolúciós fejlődés előre eltervezett csúcspontja. Mindössze egy faj vagyunk az élet terebélyes fáján. David Attenborough
  4. Előbb-utóbb - és tudom, hogy tinédzserek mellett ez az idő nagyon-nagyon hosszúnak tûnik - a gyerekeink kénytelenek egyedül felnőni, fejlődni, tanulni és érni. Nem vállalhatjuk át tőlük ezt a feladatot.
  5. Mind szembesülünk a korlátainkkal, van, aki elfogadja, van, aki nem. Sosincs késő felnőni.
  6. Nehéz megítélni, mi a jó és mi nem, mikor az ember még növőfélben van, és semmi sem állandó, beleértve önmagunkat is.
  7. Nem vagyunk egyedül. Hacsak nem egy másik bolygóról csöppentünk ide, akkor biztosak lehetünk benne, hogy egyetlen olyan ember sincs a környezetünkben, akinek ne lettek volna már a mieinkhez hasonló gondjai az életében. Mungi Ngomane
  8. Fajtánk minden felfedezése és teljesítménye, ha az evolúció szempontjából nézzük, még mindig gyerekcipőben jár. Talán éppen ezért hajlunk ennyire az erőszakra, vagy talán éppen ezért maradtunk ilyen esendő, érzelgős teremtések, akik mindig szeretetre vágynak, s mindig egyedül érzik magukat. Mint 30 ezer éves totyogó kisgyerekek, egyszerûen nem tudunk jobbat kitalálni. A gyermekek bolygója vagyunk, a Föld: egy hatalmas árvaház, ahol nincsenek felnőttek, akik elvezetnének minket az univerzumba. Kénytelenek vagyunk saját magunkat tanítani, úgy tanulni, hogy közben megyünk, élünk és meghalunk, mint ahogy a vörösvérsejtek cirkulálnak, hanyagul magukra hagyatva az emberi testben - olyan fiatalon, olyan tapasztalatlanul és olyan naivan.
  9. Nem a világ van ránk elsősorban hatással, aminek a hatására mi formálódunk, hanem ez egy kölcsönhatás, ebben a folyamatban nekem is van egy hatásom a világra.
  10. Nem azért változtak meg a mai fiatalok, mert úgy döntöttek, hogy ők máshogy akarnak élni, hanem mert egy teljesen más gyerekkort kaptak, aminek ez a következménye. Steigervald Krisztián
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat