Tiszteljétek a közkatonákat, Nagyobbak ők, mint a hadvezérek. (...) S mit tudják ők, mi az a dicsőség? S ha tudnák is, mi hasznuk van benne? Nincsen lap a történet könyvében, Ahol nevök följegyezve lenne. Ki is győzné mind fölírni, akik Tömegestül el-elvérezének? - Tiszteljétek a közkatonákat, Nagyobbak ők, mint a hadvezérek.

Kapcsolódó idézetek

1. Mit számít, hogy gyalázatost cselekszel, ha senki nem tudja? Te magad tudod. Ezt a tanút semmibe venni, ez az igazi nyomorúság. Lucius Annaeus Seneca
2. Katonák! Ne szolgáljátok a szörnyeteget, mert megvet, rabszolgává tesz, béklyóba ver, megköti az életet, előírja, mit tegyetek, mit gondoljatok és mit érezzétek! Fegyelmez, éheztet, csordaként bánik veletek, ágyútölteléknek használ. Ne szolgáljatok embertelen embert - gépagyú, gépszívû gépembert! Nem vagytok gépek! Emberek vagytok! Emberek, szívetekben az emberiség szeretete!
3. Ne is legyen lángelme a jó hadvezér, sőt ne legyen semmilyen kiváló tulajdonsága sem; épp ellenkezőleg, csak hiányozzanak belőle a magasztosabb emberi tulajdonságok: a szeretet, a költészet, a gyengédség, a bölcselő, a fürkésző kételkedés. Legyen korlátolt, higgye szilárdan, hogy amit cselekszik, nagyon fontos dolog (máskülönben nem győzi türelemmel), mert csakis akkor lesz bátor hadvezér. Isten mentsen meg attól, hogy ember legyen, hogy megszeressen, megsajnáljon valakit, és elgondolkozzék azon, mi igazságos, mi nem. Lev Tolsztoj
4. Azokat becsülik, akik nagy dolgokat vittek véghez. De még inkább kellene becsülni azokat, akik olyanok, amilyenek, de türtőztetni tudták magukat s nem hajtottak végre nagy gaztetteket. Albert Camus
5. Milyen nevetséges az emberek magatartása! A velük egy időben élő kortársaktól sajnálják a dicséretet, de milyen nagyra tartják, ha az utódok dicsérik őket: az utódok, akiket nem láttak, és soha nem látnak! Ez majdnem olyan, mintha azon búsulnál, hogy az elődök nem zengtek rólad dicshimnuszt. Marcus Aurelius
6. A névtelen tanárokról, a tudomány ismeretlen közkatonáiról (...) egyetlen tudománytörténész sem állít emlékmûvet, pedig az ő hitük, emberségük, áldozatvállalásuk nélkül a tudomány sem haladna így előre. Simonyi Károly
7. Ne kívánd azt, amit általában hírnévnek, dicsőségnek neveznek: mert a híres emberek kirakatban tarkállanak, mint egy halom sütemény s a kíváncsiság légy-felhőként lepi és mocskolja őket; a hírnév nem dicsőség, hanem nyomorúság és megaláztatás. Weöres Sándor
8. Az őrülteket tessék tiszteletben tartani. (...) És hogyan tudjuk az őrültnek megadni a tiszteletet? Hát ha elhitetjük vele, hogy nem látjuk őrültnek. És hogyan győzzük meg az őrültet arról, hogy mégsem őrült? Mi sem egyszerûbb. Legyünk őrültebbek nála. Gerlóczy Márton
9. Szeretem a bátrakat: csakhogy nem elég a kardcsörtetés - tudni kell azt is, kire ránts kardot! És nemegyszer több bátorság vagyon abban, aki odébbáll, és féken tartja indulatát: hogy méltóbb ellenségnek tartsa meg magát! Csak olyan ellenségtek legyen, aki gyûlöletes, nem pedig megvetendő: legyetek büszkék ellenségetekre: így tanítottam néktek valaha. Friedrich Nietzsche
10. Miért tiszteljem az erényes embert, ha érdemei a társadalom érdemei? A gazember bizonyos értelemben tiszteletreméltóbb, hiszen tudja, hogy az egész társadalommal száll szembe, míg az erényes számít a megbecsülésre és a vele járó előnyökre. A gazemberséghez több erkölcsi bátorság kell, mint az erényes élethez. Száraz Miklós György