Ugrás a tartalomra
Tudom, nagyon szeretsz, mérhetetlenül... sohase kívánsz tőlem ajándékot, és nem is támogattál olyanokat, akik nem röstellik, hogy akár fejedelmi szeretők talpnyalóiként biztosítsanak maguknak fényes pályafutást. Szelídebb vagy, mint a kezes bárány, és csendes, mint a Nílusra boruló éjszaka. Olyan a csókod, mint a puntországbeli illatos kenet, és az ölelésed édes, mint a fáradt embereknek az álom. A te szépségedre nincsen mérték, jóságodra nincsen szó. Csoda vagy te az asszonyok között, akiknek ajka csupa nyugtalanság, és drága a szerelmük.
Kapcsolódó idézetek
-
Magadhoz ölelsz, és körbeveszel a gyengédségeddel. (...) És a gyengédséged olyan hatalmas és olyan természetes, hogy elárvult lelkem és didergő testem egyetlen porcikája sem lóg ki belőle, egyetlen részecskéje sem fázik, egyetlen része sem magányos, mert a gyengédséged mindent körülölel.
Ingmar Bergman
-
Te értetted meg velem,
hogy milyen rejtelmes mély
és csodálatos a férfinak és a nőnek a viszonya,
hogy nem véletlenül akadnak egymásra.
Hogy a szerelem nemcsak ölelés és csók
és az érzések tavaszi mámora,
hanem a léleknek csendes boldogsága,
láthatatlan és mégis ott van mindenütt,
mindenben.
Néma és mégis sokatmondó,
még ha az ajkak meg sem rebbennek.
-
Megkaphatjátok a nőt, de ha nem szeretitek igazán: soha nem lesztek boldogok. És ti, asszonyok, tiétek a férfi, de ha nem szeretitek határtalanul: elveszítitek. Szárnyaló nőiességeket, ékességetek, finomságotok, csókjaitok és öleléseitek nélkül ők örök vándorok. Pedig ők is csak arra vágyakoznak, amire ti. Hogy szeressétek őket! S ők titeket.
Polgár Ernő
-
Hogy szeretlek-e? A szívem közepe vagy! Úgy őrizlek benne, mint egy ékkövet! Nem megígértem, hogy sosem hazudok neked? Hogy szeretlek-e? Minden porcikámmal! A szívemmel, a lelkemmel, az agyammal. Minden sejtemet, a szellememet átjárja az édességed! Nincs számomra a világon más, mint te.
Lucy Maud Montgomery
-
Ó szerelem! mily fürge s ifju vagy te!
S hatalmad bár oly befogadni kész,
Akár a tenger, nem hullhat beléd
Semmi, akármily szárnyaló legyen,
Ami ne lenne benned semmivé
Egy perc alatt!
William Shakespeare
-
Van, ami fölött nincs hatalmam. Az egyik ilyen dolog a szívem, amely teljes mértékben, megkérdőjelezhetetlenül szeret téged.
-
Milyen rémisztő ilyen melegszívû, odaadó valakit szeretni... Nem ismerek hozzád hasonlót. (...) Nem is volt soha szükségem senkire, de amikor rád hirtelen igen, már ki is csusszantál a kezemből.
Nora Roberts
-
Azt mondtad: Álmodj! álmodoztam.
Ha szóltál: Szeress! szereték.
Mint a madarat, ösztönöm vitt
Titkon, de biztosan feléd,
S ha csókod érzém: édenné lett
Előttem a zord sivatag...
Nekem nem voltál soha játék,
Mindig szentnek tartottalak.
Endrődi Sándor
-
Magához hasonló nővel soha nem találkoztam (...). Maga a kedvemet keresi, mégis uralkodik rajtam: amikor úgy látszik, szelíden meghajlik akaratom előtt, tulajdonképpen fölém kerekedik. Elhiteti velem, hogy az ujjam köré csavarhatom, mint valami puha selyemfonalat, és ugyanakkor megremeg a szívem, ha csak rám néz. Menthetetlenül meghódított, és még soha, egyetlen hódításom sem tett olyan boldoggá, mint az, hogy a maga rabszolgája lettem.
Charlotte Bronte
-
Mintha megnyitottál volna bennem valamit. Te vagy maga az ártatlanság. Törékeny, tele érzelmekkel. Mint akit még sose ért el a szerelem.