Valami lassú, árnyhûs rejtelem, valami, ami újúl szüntelen, valami gyors, lőtt seb a szívemen.

Kapcsolódó idézetek

1. Szívverésem sorsot perdít ki helyéből, emlékek rongyai fel-fellobognak, arcom behidegszik gyermekkoromba, belefészkel napjaiba letûnt keservem, s vissza kell szomorodnom újra meg újra kiégett múltba, kopott emlékeimbe. Bari Károly
2. Titokzatos, megfejthetetlen világ a mi szívünk. Olyan érzékeny, olyan változó. Egy gyenge fuvalom nehéz lavinákkal zúzza össze minden atomját, s egy mosolygó napsugár új életre tudja kelteni. Ady Endre
3. Akár egy második szív, úgy lüktet mellkasomban a múlt. John Banville
4. Szívemet veri a rendfenntartó idő; szívem visszaüt. Fodor Ákos
5. Az emberi szív sötét, mély folyó titkos áramlatokkal. Kate DiCamillo
6. Valami baj volt a világgal, az élettel. Valami sötét, félelmes árnyék feküdt rá mindenre, mint valami eloszlani nem akaró köd. És egyre sûrûbb lett. Margaret Mitchell
7. Színem változik, arcomon méreg sáppad, a hû értelem elhagyott, titkon könnyezem is, tudom; lassú tûz, szerelem kínoz, elégek én. Quintus Horatius Flaccus
8. A létet vágyban átölelve, riadva nézem a homályt. Magam se értem, hogy mi ver le, magam se tudom, hogy mi bánt. Ivan Kozlov
9. Mint régi kép, ha véletlen előkerül, emléked újra rám talált kegyetlenül. A sápadt fényben látom égő arcodat, megint úgy érzem, a szívem megszakad. Bródy János
10. A múlt is bizonytalanná vált, és azóta is cseppfolyós, villódzó, néha szemrehányóan, néha szivárványosan remegő minden. Galgóczi Erzsébet