Valami szellemi közöm van Indiához, és minden valószínûtlensége ellenére egyetlen percig sem volt kétségem abban, hogy amikor eljön az ideje, el is fogok jutni oda.

Kapcsolódó idézetek

1. Valójában mindig tudtam, hogy létezel, hogy vagy, hogy jössz. Nem tudtam, hogy honnan, de vártalak és bíztam abban, hogy egyszer megérkezel: jó időben, nem rosszkor, akkor, amikor felkészültünk. Oravecz Nóra
2. A remény halhatatlan, és amíg élek, remélni fogom, hogy megérkezem egyszer. Szepes Mária
3. Soha nem a halál gondolata volt nekem a legrémisztőbb. Mindig is azt gondoltam, hogy ha jönnie kell, hát jön, és elvisz valahová, ahol vagy azért jó, mert nincsen már semmi, vagy azért, mert ott más formában folytatódik a lét. Al Ghaoui Hesna
4. Volt valahol ezen a földön egy nő, lehet, hogy csak két lépésre, de lehet, hogy tíz kilométerre tőlem, és egyetlenegy dolog számított, csak az érdekelt, hogy el tudjon érni. Tele voltam bizakodással, energiával. Azt hiszem, abban az időszakban elégedett voltam az életemmel. Mert ha nem volt is velem, legalább tudtam, hogy valahol létezik. Anna Gavalda
5. Amikor létezett a családja, az nehezebbnek tûnt számára, mint elveszíteni őket. Mindig is hiányzott valami, és ennyi év, ennyi kilométer után azt is megértette, hogy mi: a melegség, a nyitottság. Valaminek a magva, ami soha nem kapott lehetőséget a kihajtásra. Lily Brooks-Dalton
6. Egyvalamit tudtam: akármit is éltem át, és még akármi is vár rám, sosem leszek egyedül. Isten mindig mellettem áll. Malála Júszafzai
7. Egy napon útra kel a lélek, s a világ csak zavar. Szándéktalanul, készületlenül, akaratlanul olyan expedíciókra indulunk, melyekhez odamérve egy indiai út hétvégi, filléres kirándulásnak tetszik. Márai Sándor
8. Soha egyetlen percig nem fordult meg a fejemben, hogy feladom. Mert hiszek abban, hogy az ember legfőbb dolga ezen a világon, hogy az álmait valóra váltsa. Higgyétek el, sohasem késő!
9. Ami történt, megtörtént, de nem bánom, hogy annyi gonddal kellett megküzdenem, mert ezeknek köszönhetem, hogy eljutottam oda, ahova akartam. John Bunyan
10. Mindig szoktam magammal valami könyvet vinni, ha valamikor valahová távolabbra s hosszabb időre mentem, részint ugyan valóban azért, hogy akárhol is olvashassak, részint pedig csupán hiúságból, hogy lássák, ki és mi vagyok én. Táncsics Mihály