Ugrás a tartalomra
Van az úgy, hogy mondunk dolgokat, de csak a csendet halljuk. Mintha magunkban sikoltottunk volna. Az pedig nagyon magányos érzés. De csak olyankor történik meg, ha nem igazán figyelünk oda. Ez azt jelenti, hogy még nem elég jó a hallásunk. Mert ahányszor megszólalunk, mindannyiszor van válasz. Maga a világ felel nekünk.
Kapcsolódó idézetek
-
Miközben azon aggódnunk, hogy mások mit gondolhatnak rólunk, nem halljuk meg, amikor elmondják, amit valóban gondolnak. Márpedig ha nem halljuk meg, válaszolni sem tudunk rá.
Amy Cuddy
-
Beszélni a másikkal annyi, mint először is meghallgatni a másikat. Nagyon kevés ember tud hallgatni, mert kevesen vannak olyanok, akik nincsenek eltelve önmagukkal, akiknek az énje nem hangos a lármától.
-
Félünk az egyedülléttől. Annyira, hogy amint egyedül maradunk, megijedünk a csendtől, és egyből a telefont nyomkodjuk, rádiót hallgatunk, bekapcsoljuk a tévét. Sokszor kérdezik, hogy szóló utazóként nem vagyok-e magányos. Ennyire nem értjük az egyedüllétet. Összekeverjük egy másik szóval: a magánnyal, pedig semmi köze nincs a kettőnek egymáshoz. A magány egy olyan élmény, ami akkor is ránk törhet, amikor rengeteg ember vesz minket körül. Amikor körülöttünk senki nem érti, hogy miről beszélünk vagy éppen mit érzünk.
-
Mindenki életében elérkezik a pillanat, amikor a világ elcsendesül, és az ember csupán a saját szívverését hallja. Ezért aztán jobb, ha megtanuljuk felismerni ezt a hangot. Máskülönben soha nem értjük meg, mit mond.
Sarah Dessen
-
Fontos arra hallgatni, amit a szívünk és a lelkünk súg nekünk, és ehhez bizony néha-néha el kell csendesedni. Elhallgattatni a bennünk dúló gondolatokat és érzéseket. Kilépni a múltból és a jövőből, és megélni az itt és most pillanatát, mert bizony a szívünk csak a jelenben tud hozzánk szólni.
Bucsi Mariann
-
A szavak és kimondásuk különleges jelentőségû. Elképzelhető, hogy kevés szó hangzik el, sok hallgatással, szünetekkel megszakítva. Máskor áradnak a mondatok, mégsem érik el a céljukat, mert túlságosan kuszák.
-
Az életben nagyon ritkán fordul elő, hogy mások igazán hallják, amit mondunk.
-
Ha van mit mondanod, de hallgatásra kényszerítenek, belül mondd ki; az ilyen hallgatás átsugárzik. Az is észreveszi, aki kiáltozásra is kész, hogy elhallgattasson. Õ fog megcsöndesedni, s elakad lehengerlő mondata közepén. Akkor nyugodtan pillants rá, kicsit hosszasabban. Érteni fogja, mit nem mondtál ki. Akinek beszédes a hallgatása, annak a szava rövid lesz, de hiteles. Halk, de határozott. Komoly, mégis derûs. Vonzani fog, anélkül, hogy akarná. Világol a mind sötétebb világban.
Vasadi Péter
-
A csend nem csak a hang fizikai hiányát jelenti. A csend üresség, ami a maga teljes és erős valójában nehézkedik ránk. A szívet ugyanúgy kimeríti, mint a füleket.
-
Aki élt már egyedül, tudja, milyen természetes dolog a magánbeszéd. A lenyelt szavak marják az embert. Megkönnyebbülünk, ha kikiálthatjuk kínunkat. Aki egyedül hangosan beszél, mintegy a bennünk lakó Istennel társalog.
Victor Hugo