Végső soron az egész életünk arról szól (...), hogy megnyugvást keresünk, valamennyien annak a jelét kutatjuk, hogy nem vagyunk teljesen egyedül. Egy köteléket, egy horgonyt akarunk, amely szilárdan odaláncol valahová, az odatartozást keressük, a közellétet valakihez, a tudatot, hogy többet is birtokolunk, mint a testünket borító ruhát, a házat, amelyben lakunk, a kocsit, amellyel közlekedünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Bármennyire telerakhatjuk az életünket a gondtalan függetlenség kellékeivel, mégis akarjuk a kötelmet. Egy fontos kötelék, mely egy másik emberhez fûz, mindig a személyiség lehetséges próbája is. Ha engem szeretnek, akkor érek valamit. Elizabeth George
2. Az életünk nagy része arról szól, hogy társat keresünk, valaki mással együtt találjuk meg a boldogságot. Ha ez a kapcsolat eltûnik, kirepülnek a gyerekek, meghal a házastárs, akkor ott találhat minket a hirtelen helyzet, hogy egyedül vagyunk, és fogalmunk sincs, hogy kell egyedül lenni. Buda László
3. Az élet több a csónaknál, amelyben evezünk. Több, mint az ember, aki vagyunk. Összetartozás. Saját magunk darabkái valaki másban. Emlékek és falak és szekrények és fakkok és evőeszközös fiókok. Ahol mindenki tudja, minek hol a helye. Egy egész életnyi alkalmazkodás a tökéletes szervezettség reményében, áramvonalassá vált környezet két személyre szabva. Közös élet megszokásokból. Fredrik Backman
4. Rám mosolygott, és szemében nem csak örömöt láttam. Neki helye van az életemben. Valakihez tartozik. Nem csak a boldogságot keressük. Tartozni is akarunk valahova. Mi, a szerencsés kevesek megtaláljuk gyerekkorunkban, családunk körében. De legtöbben közülünk felnőtt létünk legnagyobb részét azzal töltjük, hogy keressük azt a helyet, személyt vagy szervezetet, amelyben, amelynél úgy érezzük, fontosak vagyunk, számítunk valamit, és hogy nélkülünk valami visszafordíthatatlan történik, megakadályozhatatlan. Mindannyian érezni akarjuk, hogy minket nem lehet helyettesíteni. Laurell Kaye Hamilton
5. Mindannyian keresünk valakit, azt a különleges személyt, aki majd megadja azt, ami hiányzik az életünkből. Valakit, aki képes társaságot nyújtani, vagy segítséget, vagy biztonságot, és néha, ha nagyon keressük, megtaláljuk azt, aki képes mindhármat nyújtani. Igen, mindannyian keresünk valakit, és ha nem találjuk, csak remélhetjük, hogy ő talál meg minket.
6. Nem akarok egyedül aludni, egyedül lélegezni, egyedül alkotni, egyedül létezni, egyedül érezni. Aki kell, az az erejével és a gyengeségeivel együtt kell. A lélegzetvételével akarok összeolvadni. Az örökkévalóságig. Hogy többé ne engedjen el. Ez a nyugalom érzése. Teljességre vágyom. Tisza Kata
7. Utasnak, szinte szüntelenül úton lévő vándornak lenni, sokan azt mondják, tágra néző, mélyet lélegző, merészen kíváncsi, szabad életvitelt jelent, azaz a boldog életet magát jelöli - föltéve, hogy e vándorlást senki, semmi nem gátolja, de nem is kényszeríti. Mások - s mindjárt megjegyezzük: jóval többen - a boldogságot inkább a vándorutakat követő letelepedéstől remélnék. Merthogy a kereső bolyongást, úgymond, mikor az ember újra csak újat óhajt látni, és ismeretlent vágyik nap mint nap tapasztalni, a nyughatatlan, ifjú lélekhez vélik jobbára illőnek, míg ellenben az érett felnőttkor örvendetes beteljesedésének titkát inkább az olykori utazásokkal színesített helyben maradásban látják. Závada Pál
8. Mi olyan helyet keresünk, ahol békében élhetjük az életünk. Háborúk nélkül, ahol nem a félelem az úr. Ahol az összes ember megbízhat a másikban.
9. Kullogunk a boldogságunk után, és keresünk valamit, amiről azt hisszük, hogy enyhíti a fájdalmunkat. Legtöbbször azonban nem érjük el, és ha mégis rátalálunk valamire, kiderül, hogy nyugtalanságunk ettől még nem enyhül.
10. Ezt jelenti teljes személyiségnek lenni. Az több a puszta nevetgélésnél meg annál, hogy az ember jól érezze magát. Elegyes érzelmeket jelent, felelősséget, mély érzéseket, feldobottságot és letörtséget. Életünk során mindnyájan elveszítünk dolgokat és embereket, és ez elszomorít minket.