Ugrás a tartalomra
Vétek aludni ilyenkor, gyerekem. Nézd a leveleken a harmat gyöngyeit, hallgasd a madarak álmos pittyegését, nézz keletre, ahol vörösből folyékony arannyá lesz az ég... Tudod, mi a hajnal? Az éjszaka legkisebb lánya. Tiszta és odaadó.
Kapcsolódó idézetek
-
Aludj, édes gyermek, szárnyalj a széllel.
Várok rád, míg eljő a reggel.
Aludj, édes gyermek...
Nehéz felhők tengerén
ússz távoli földekig,
s a hangom vezessen majd hazáig.
Aludj, édes gyermek,
semmitől se félj.
Ha rád köszön a hosszú álom,
örökké emlékünkben élsz.
-
Mondd azt, hogy úgy vársz, mint hajnalt az ég,
S álmomban szöktetsz át sok rossz mesén,
Biztass, hogy tiszta a szándék, a cél,
S mostoha ágyban nem ébreszt a fény.
-
Az ezerjajjú gond elült,
A nap pihenni szenderült,
S az elfáradt világ felett
Csapong az álom, s képzelet.
Ágyacska mellett csendesen
A lassú szendergést lesem,
Hogy küszködik két szem-pile,
Ragadni álom mézibe,
S a tiszta két szem már úgy áll.
Édes kis lányom, aludjál.
P. Jánossy Béla
-
Ragyoghat a nap az égen;
Te sötétben, feketében
Látsz mindent, ha bánatod van;
Mig, ha kedved lángra lobban,
Minden érted van teremtve;
Télen is jársz rózsakertbe`;
A nap is csak rád ragyog,
S kik itt laknak: angyalok.
Reviczky Gyula
-
Aludj, szavam fel nem zavar,
Hisz álmod oly tökéletes!
Ébredj? Fény várjon, zivatar?
Sírj és nevess?
(...)
Aludj! Még bûvkört jár vele
Egy álom: Szellemed nyugodt;
De szertefoszlik Édene
Ébred s zokog.
Edgar Allan Poe
-
Ne aludj hékás, itt van a tél,
itt van az Új Év, itt van a fény,
légy újra gyermek, itt van a hó,
szálljon az ének, a hógolyó.
Juhász Magda
-
Szeresd a gyermeket! Ne legyen bús, komoly,
Szemének tükriből játsszék örök mosoly.
Maradjon a gyermek: gyermek, míg csak lehet,
Majd érzi súlyosan ő is az életet.
Hintsen a kikelet tarka virágokat,
Daloljon a madár az árnyas lomb alatt.
Csörgesse a patak csillogva gyöngyeit –
Töröld le gyöngéden a gyermek könnyeit!
Pósa Lajos
-
Hadd fusson a gyermek álmok fuvallatán
Csapongva illanó arany lepkék után!
Legyen, mint a tavasz, vidám tekintetû,
Kis ajka zendüljön, mint égi csöngetyû!
Harmatos bokrétát hadd tépjen a mezőn!
Hajolj le, csókold meg, öleld szívedre hőn!
Becéző szeretet övezze fürtjeit -
Töröld le gyöngéden a gyermek könnyeit!
Pósa Lajos
-
Sok régi emlék, sok régi dal,
Köztük most újból kisgyermek vagy.
Ez az ünnep legyen úgy szebb, ahogy álmodban látsz,
Egy új világ, hol teljesül, mit vársz.
Egy éjjel, tele fénnyel, mikor szikrázik a hó,
Egy új nap, melyre bármi írható.
-
Ha a Nyár a világon elhever,
s aranyló délután
Egy álom végre kibontakozik
a fák alvó sudarán;
Ha völgyet-hegyet, zöld vadont
hûssel Nyugat szele tölt -
Ide gyere! Hozzám visszagyere!
S mondd: Itt legszebb a Föld!
John Ronald Reuel Tolkien