Zárójelbe tettem, áthúztam, végül kiradíroztam a neved. De a papíron maradt morzsákat még mindig nem merem elfújni.

Kapcsolódó idézetek

1. Szeretnélek feledni, de nem tehetem. Valaki tüzes késsel belém véste a neved, szerelmem.
2. És mégis... kerülöm a nevedet. Mert fáj az a szó, fáj minden ékezet és magánhangzó, fáj, ahogy a számhoz ér, égeti és dörzsöli, de én mégis... még mindig, mohón fújom ki minden tagjait. Zakály Viktória
3. A harc alább hagy bennem, De nem felejtek semmit, És kezdeném is újra. Neved szép betûit Ámor homlokomra írta. Ákos
4. Itt maradtam utánad a saját fejemben. A nyelvemet már felmostam többször, a fülemből kisöpörtem a hangodat, a szememről lemostam a mozdulataidat, de most az orromban állok egy porolóval, és kergetem a szagodat, mert száll mindenfelé, és tüsszentenem kéne, de nem fogok. Nem fogok végezni időre. Kemény Zsófi
5. Nem vagyok hajlandó kitörölni mindazt, amit irántad éreztem. A szívemben őrizlek.
6. Felejteni nehéz, próbálkozom nagyon, tényleg, de semmi nem segít, és én még mindig csak a szépet látom a múltunkban, bár eltorzultak a képek.
7. Próbáltam levelet írni neki, de a papírlap gyönyörû, érintetlen hómező volt, amelyet írásjelemmel csak összerondítottam.
8. A falra festettem elakadt családi titkokat. Sosem tudtam befejezni elég gyorsan, az eleje megszáradt és eltûnt, mire a végére értem. Elnedvesedtek a felmenők, rajtam a felelősség, hogy megszárítsam őket, de félek, más formában száradnak majd, mint amit ismerek. Németh Gábor Dávid
9. Feledj el és szeress akárkit; Vádolni nem foglak soha. Csak megsiratlak, eltemetlek, De soha, soha sem feledlek!... Neved lesz ajkam végső sóhaja. Reviczky Gyula
10. Van úgy, hogy szemberöhögöm magam, kipottyantom a kezemből a gyászt, de az örömnek sem kapok utána. Rám száradt ez az egykedvû derû, a túlélés makacs ígérgetése. Nádasdy Ádám