Téma
Álmodozás idézetek
-
Belefáradtam az ide-oda futkosásba, hogy olyan válaszokat keressek, amiket már ismerek. Inkább építhetnék egy várat az emlékeimből, hogy legyen hova mennem számolni a nappalokat és az éjszakákat addig, míg újra nyeregben leszek, agyaggal etetni a galambokat, nappallá változtatni az éjt, és csak akkor kezdeni beszélni újra, mikor már van miért.
-
Úgy tartják, hogy az embernek úton kell lennie jó darabig, hogy megértse a vándorokról szóló bluesdalokat. De ez nem igaz. Ahhoz, hogy az ember igazán megértse ezt a stílust, éppen az kell, hogy valahová bezárják. Például egy cellába. Vagy a hadseregbe. Valahová, ahol az embert korlátok veszik körül. Valahová, ahol a gőzmozdony kéményéből előtörő szikrák fénye az elképzelhetetlen szabadság távoli jelzőtüze lesz. Lee Child
-
Amikor egy ember bekerül a börtönbe, menthetetlenül és végérvényesen gyermekké válik a hatalommal szemben. A totális rendszer oldalán van minden eszköz, az ő oldalán semmi. Semmi, ami egy felnőtt és szabad embernek járna. Azt kapja, ami egy gyereknek a minimum lenne: étel, szállás, megszabott rend, biztonság.
-
Az alaptáborban arról álmodozunk, hogy de jó lesz hazamenni és lenyírni a füvet vagy befőzni a baracklekvárt. Amiről itthon fel se merül bennünk, hogy érték lehet, az onnan nézve értékessé válik. Amikor az ember az olyan apró dolgokat megtanulja értékelni, hogy például meleg vízben mosogat, kicsit másként néz már az életre. Mellesleg amikor kimegyünk Afrikába, Ázsiába, látjuk, hogy tömegek élnek hozzánk képest elképesztő szegénységben. Nem csak meleg vizük nincsen, nincs vizük. Miért nyávogunk mi itt? Mi a bajunk? Hogy nem tudjuk megvenni a drágább kenyeret a boltban? Nagyon el vannak csúszva az értékek, és néha jó, ha az ember egészen lecsupaszítva látja az életet. A civilizációs máz alatt kevésbé szembetûnő mindez, de fenn a hegyen látod, mire vagy képes, mi az érték, mennyire törékeny az élet. És azt is látod, hogy egy csomó minden nem reális abból, ahogy élünk, mégis ezt a mesterséges világot éljük meg reálisnak. Ha mindezt lehántjuk, akkor derül ki, mi is a lényeg. Sterczer Hilda