Április idézetek

Vízöntő húsvétkor Bugyognak a források. Én is eljöttem hát Ifjú létemre, Hogy harmatot öntsek E kis növendékre. Öntözöm anyját Kedves szép lányával, Piros tojást várok, Azt is csak párjával.

Már esik is kint, vesd le az inged, mossa az eső össze szivünket. Radnóti Miklós

Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz (...). Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet. Antoine de Saint-Exupéry

Télen fáznak a rügyek, tavasszal ellenben rügyeznek a fák.

Egy-egy történés mindent megváltoztat. Az ember, ha meghal valakije, másképp kezd el gondolkodni a naprendszer bolygóiról, arról, ahogy a virág lehajtja a fejét a szakadó esőben, hogy valaki megcsókolja-e őt vagy nem csókolja meg, és még az anyanyelvét is más fényben látja. Jón Kalman Stefánsson

Esőcsepp tétován, sétál az ablakon. Jó szelet kapott, de botorkál vakon. Csodálja az ablak, nem is veszi észre, nélküle az esőcsepp csak egy vízfolt lenne.

Az eső lényege ugyanaz, de a mocsarakban a töviseket növeszti, a kertekben pedig a virágokat.

A fejlődéshez az esőre ugyanúgy szükségem van, mint a napfényre. Tapodi Brigitta

A Jóisten a piszkosszürke hétfői létben néha azért tesz engedményeket, ad vasárnapi naplementéket, ad hagymát és paprikát, badacsonyi kotyogó pintes üvegeket, ha van elég türelmesség bennünk, hogy meglássuk a csodát. Cserna-Szabó András

Nevess tavasszal, ha az élet indul, sírj, mint a szél, mint partokon a hab, igyál a mézből és igyál a kínbul, és mondd: ez mind egy álom árnya csak.

Kedves vagy így, Anyám, hogy most fölém borul hajadból mind a hófehér, és úgy dajkálsz szemed sötét ölén, hogy megszeret az ég és fölcserél; s így szinte jó, ha széthullok én, mint fény a felkavart patak vizén.

A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza. Petőfi Sándor

Hiányzol, mint halaimnak a szárított bolha reggelente, én csak ülök itt, és hallgatom az Ave Mariát, és közben kinyílik a fotóalbum, és egy virág nő ki az arcodból, és betölti a szobát a szemeiden át.

Van, aki az iszapot nézi a tó fenekén, van, aki a lótuszvirágot a felszínén. Döntés kérdése. Raphaëlle Giordano

Ha éppen közömbösen hagyott az élet, ha egy időre bensőleg is a köznapokhoz szürkültem, női aurám sem ragyogott köröttem: olyankor csupaszon is járkálhattam volna, az eb se pillant rám. Hanem mikor zúgott a vérem, és ruganyosnak éreztem porcikáimat, s szálldosva lépkedtem, és áttündökölt rajtam az életvarázs, megpörgettem magam körül pasasokat, nőket egyaránt. Miként mindenki más, ki épp e kivételes ajándék állapotában leledzik. Vavyan Fable

Az asszonyféle, úgy látszik, megkíván egy kis kétszínûséget. Honoré de Balzac

A paraszt esőt remél, az utas szép időt.

Isten megnyomja a tavasz-gombot, s a régi verkli pattogva beindul, a rigó kiköpi a téli szutykot, csőrt csücsörít s fütyül bolondul, a rügyek apró rajzfilmgyárak: megrajzolják a millió levelet, szuszog, dohog a vakondjárat, megindul a forgalom odalent. Csukás István

Minden változik, még a kő is. Claude Monet

A sáros időre azt mondom, hogy az csúnya idő. Hol kaptam el ezt a divatot? Mikor estem le ebbe a rabságba, ebbe a korlátoltságba, ebbe a nyomorba, hogy a sár csodálatossága mellett félre érezzék, és ilyen törpeség jusson eszembe, hogy a sár csúnya? Vagy, hogy az esős nap nem szép nap. Csak a napos napon mondjam, hogy szép idő van. Mi? Elfelejtem azt a gyöngyös elragadtatást, azt a meséset, azt az édesded álmosat, azt a dáriusi pazarat, amit az eső potyára adott az én szememnek, az én órámnak, az én életemnek? Szép Ernő