Téma
Belső béke idézetek
-
A félelem sokkal nagyobb, mint maga a dolog, amitől félünk. A repüléstől való félelem sokkal nagyobb, mint a valós kockázat: a repülő esik le a legritkábban, sokkal több a közúti baleset. A repülésnél a félelem óriási, maga a repülés meg nevetséges. Vicc az út, közben meg végigparázod az egészet. Semmi nem történik, elmész A pontból B pontba, kicsekkolsz-becsekkolsz, és ott vagy a tengerparton. Te generálod, hogy végigparázod az egészet. Ez a te félelmed. Félünk a cápától. A kókuszdió több embert öl meg, mint a cápa. A kókuszdiótól ki a tököm fél?
-
Az oktatásnak elvileg két résztvevője van: a tanár, aki ismereteket közöl, és a diák, aki ezeket az ismereteket befogadja. Valójában mi tanárok lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy a közlés iránya nem ilyen egyoldalú. A diákok is tanítanak minket, például azzal, hogy egynémely alapfeltevésünk nekik kevésbé nyilvánvaló, vagy hogy olyan kérdéseket tesznek fel, amikre addig nem gondoltunk. Jared Diamond
-
Ha belátod, hogy valamit meg kell tenned, tedd meg és ne kerüld azt, hogy cselekvés közben lássanak, még akkor sem, ha a tömeg egészen más véleményt alkot majd az ügyről. Ha ugyanis nem helyesen cselekednél, akkor magát a tettet kerüld el; de ha helyesen teszel, akkor mit félsz az igazságtalan támadásoktól? Epiktétosz
-
Képzelje el, hogy eljut az óceán partjára, körülnéz, és mindenütt csak kék ég és kék víz van. Fogalma sincs, hogy merre induljon, mert ott a teljes horizont, de azt látja, hogy lehet egy kicsit északabbra vagy keletebbre menni. Valahol beugrik, és elkezd úszni. Valami hasonló van a tudományban is. Egy tudósnak, aki szinte bármilyen irányba mehet, mert mindenfelé ismeretlenség van, senki nem mondja meg, hogy melyik irányt válassza. És itt nagyon fontos a megérzés. Nusser Zoltán
-
És milyen különös: a vallásosak és a nem vallásosak egy pontban egyetértenek, miszerint szabadság nem létezik. Minden másban eltérő nézeteket vallanak, de ezen az egy ponton különös egyetértést mutatnak. A kommunisták ateistának vallják magukat, vallás nélkülinek, de azt mondják, az embert meghatározzák társadalmi, gazdasági és politikai körülményei. Az ember nem szabad: az ember tudatosságát külső erők irányítják. Ugyanaz a logika. Nevezheted a külső erőt gazdasági szerkezetnek. Hegel Történelemnek nevezi - nagy T-vel, ne feledd -, a vallásos emberek pedig Istennek nevezik, megint csak nagybetûvel. Isten, Történelem, Gazdaság, Politika, Társadalom - mind külső erők, abban azonban egytől egyig megegyeznek, hogy az ember nem szabad. Én azt mondom neked, hogy tökéletesen szabad vagy, feltétel nélküli szabadság a tiéd. Ne bújj ki a felelősség alól; a menekülés nem segít. Minél hamarabb elfogadod, annál jobb, mert abban a pillanatban hozzáláthatsz önmagad megteremtéséhez. És amikor megteremted önmagad, hatalmas örömben lesz részed, miután befejezted magad - úgy, ahogy te szeretted volna - végtelenül mély elégedettség tölt el, épp, mint a festőt, akinek a szívében földöntúli elégedettség árad szét az utolsó ecsetvonással. A jól végzett munka mélységes béke forrása. Az ember úgy érzi, kivette a részét a teljességből. Osho
-
Nagyon sok ember sokkal klasszabbul élhetne, hogyha csak a pénzüket nézzük, de nincs képzelőerejük az érdekes élethez, és nincs energiájuk. Túl nagy a pocakjuk, és bele vannak kényelmesedve, és csak odáig jutnak el, hogy melyik all you can eat szállodába menjenek el évente kétszer két hétre. Frei Tamás
-
Az ember mindig új barátokra lel, ugyanakkor nem kell velük lennie nap nap után. Ha viszont mindig ugyanazokat az embereket látjuk - mint például a szemináriumban -, akkor a végén az életünk részévé válnak. És ha az életünk részévé válnak, végül még bele is akarnak szólni az életünkbe. Hogyha pedig nem viselkedünk az elképzelésük szerint, megharagszanak. Ugyanis mindenki pontosan tudja, hogyan kell élnie a többieknek. Ezzel szemben soha nem tudják, hogyan éljenek ők maguk. Paulo Coelho