Téma
Birtoklás idézetek
-
Van, hogy zuhanni kezdesz. Beleesel valakibe, akibe nem kellene. Belehullsz, mint egy örvénybe, akkor is, ha nem akarod. Mert nem az akaratodon vagy a szándékodon múlik, és még csak azon sem, hogy a kérdéses személy hozzád való-e. Talán inkább a feromonokhoz van köze az egésznek, olyasvalamihez, ami illékony és megfoghatatlan, mégis valóságos. Eva García Sáenz de Urturi
-
Furcsa, leginkább jellegtelen állapot a szabadság. Semmi köze a közönyhöz, mert az óhatatlanul cinikus, meg semmi köze ahhoz, amikor minden mindegy, mert a mögött azért mégis ott lapul a szégyen vagy a remény. Ha már minden mindegy, az még igen emberi. Úgy is mondhatnám: a szabadság nem embernek való állapot. Bartis Attila
-
Nincs nagyobb szabadság, és nincs semmi, amiből nagyobb erőt lehet meríteni, mint a szerelem. Felette áll mindennek. A leginkább törvényen kívüli, a legerősebb, a legbolondabb dolog a világon. Mi köze a Földhöz a szerelemnek? Akinek a birtokában van, elszakadhat bármitől, bárkitől, még csak nem is bánja... Mitől ilyen bátor a szerelem?
-
Én félnék a szeánszoktól és azoktól a csodáktól, amelyek ott történnek. Meg vagyok győződve róla, hogy e tisztátalan ügyletek mélyén a sátán rejtőzik, és csodákkal kísérti az ember lelkét, az ismeretlen határának átlépésével hitegeti, hipnotizálja, és a szakadékba csábítja... Wladyslaw Stanislaw Reymont
-
Van a nyíl... A vadász nyila. A vadászé, aki el akarja ejteni a vadat. Aki azért feszíti meg íját és lövi ki nyilát, hogy megszerezze őt. Magának. Meg akarja ölni. Elejteni. Becserkészi, céloz... és a nyíl surranva hasítja a levegőt és talál célba. És a nyíl és a vad története itt véget ér. Ez a nyíl a véget jelenti a megcélzott számára. De van egy másik nyíl. Egy másik, amely nem a véget, hanem a kezdetet jelenti. Egy nyíl, amely célba vesz, és eltalál. Eltalálja lelkedet. És megöl. De nem téged. Nem a lelkedet. Megöl valamit. Az önzést. Mert attól a pillanattól, amikor ez a nyíl eltalál, már nincs benned önzés. Meglátod a Másikat, akinek kezében ott az íj, és már nem te vagy fontos, hanem Õ. Már neki akarsz adni mindent, ami szép, ami jó, mindent, ami te vagy. Mindent, amivel szebbé teheted számára a világot. Mert ez a nyíl a kezdet nyila volt. A szeretet kezdetéé. Igen, van ilyen nyíl. Csitáry-Hock Tamás
-
Az evolúció felfogható úgy is, mint vakvágányok, zsákutcák labirintusa, és semmiképpen sem tartható képtelennek az a feltételezés, hogy az ember eleve adott poggyászában - noha tartalma minden más teremtményénél összehasonlíthatatlanul színesebb és gazdagabb - rejtőznek bizonyos, az önrombolás, önpusztítás irányában ható hibák, tévedések is. Arthur Koestler