Téma
Birtoklás idézetek
-
Az érdekérvényesítés történhet tiszta eszközökkel és játszmákkal. Ha tudatos vagy tudatalatti törekvéseink bejelentik "igényeiket", arra törekszünk, hogy kiszolgáljuk azokat. "Ölelj meg, kérlek" - hangzik el a játszma nélküli mondat. "Te mindig rohansz reggelente" - mondja az érdekeit közvetlenül kifejezni képtelen gyermeki én, aki fél a visszautasítástól. (...) Játszmából márpedig nem jön őszinte visszajelzés. Mert valahol mélyen az is tudja, aki indítja a játszmát, hogy ez nem a valóság. De képesek vagyunk hozzátorzulni. Játszmákat csak az indít, aki fél, aki félti önmagát. Aki nem lát tisztán befelé. Akit a világ gyarapodása helyett az önérdek vezérel, mert önmagából határozza meg a világot, ahelyett, hogy részt venne benne.
-
A rossz könyvek töméntelensége, ez az elburjánzó irodalmi gaz, amely megfosztja táplálékától a gabonát és megfojtja. Ezek a termékek tudniillik magukhoz ragadják a közönségnek idejét, pénzét és érdeklődését, ami igazság szerint a jó könyveket és nemes céljaikat illeti meg, holott pedig csak azzal a szándékkal íródtak, hogy pénzt jövedelmezzenek vagy hivatalokat szerezzenek. Tehát nem csupán haszontalanok, hanem egyenesen károsak. Arthur Schopenhauer
-
Adj nekem szarkalábakat és ráncokat bizonyítékot akarok hogy együtt nevettünk belevésni az árkait az arcomba hogy olyanok legyenek mint egy fa gyökerei amik évről évre egyre mélyebbre hatolnak szeplőket akarok szuvenír gyanánt a strandokról ahol együtt feküdtünk úgy akarok kinézni mint aki sosem félt a kezét nyújtani a világnak és hagyni hadd mutassa meg miből faragták azzal a tudattal akarok elmenni innen hogy kezdtem valamit a testemmel azontúl is hogy tökéletesnek akartam mutatni. Rupi Kaur
-
Ugyanaz a kor, mely képes volt felosztani az embereket szabadokra és rabszolgákra, amely képes volt kimondani, hogy aki másképp imádja Istenét, mint a hogy ő parancsolja, az meg van fosztva a polgári jogok élvezetétől; amely képes volt fölállítani azt az elvet, hogy csak a "kiváltságos" osztálynak szabad hivatalt és tisztségeket viselni, a többi emberiség pedig bármilyen nagy lángelmékben legyen is gazdag, ki van rekesztve azokból, ugyanaz a kor mondhatta csak ki azon istenkáromló elvet, hogy a nő csak arra van a világon, hogy a férfi kénye-kedvétől függjön, és ez istenkáromló, embertelen elv kifolyása az, hogy a nő még mai napig és kiskorúságra van kárhoztatva, a férfi föltétlen gyámsága alá helyezve. Kánya Emília
-
E félálombeli állapotban felötlik bennem, hogy e sártekén olyan emberbőrbe bújt élőlények is járkálnak, akik valójában nem nevezhetők embernek, ők a Másik. És valahol legbelül, vérem sejtjeiben a verbalitás előtti archaikus tudás hideg folyama árad szét. Valami nagyon ősi tudatállapot maradványa, amit még az állati ösztön szívott és dolgozott fel magában, s amelynek nincs szüksége hangra, hogy mindent elsöprő erővel szóljon: „Azt, ami a Másik, el kell pusztítani!”.
-
A gyerek gátlás nélkül váltja tettre a vágyait. Ha megharagszik a macskájára, azt mondja: "Megöllek", és fejbe vágja kalapáccsal - aztán majd a szíve szakad meg bánatában, hogy a macska nem támad fel! Sokszor megesik, hogy a nagyobb gyerek kiveszi csecsemő testvérét a gyerekkocsiból, és meg akarja fojtani, mert az áll a figyelem központjában, vagy mert nem hagyja őt békében játszani. A gyerek már kiskorában tudja, hogy ezt "nem szabad" - vagyis, hogy büntetést kap érte. Később már érzi is, hogy rosszat csinál. De az a gyanúm, hogy némelyek erkölcsileg éretlenek maradnak. Agatha Christie