Téma
Boldogulás idézetek
-
Teljes egészünkben megvalósulni, vagyis kihordani minden lehetőségünket: ez volna a lét célja? De ha az ember esetében az így megvalósuló egyén a társadalom ellen fordul, vagy homicid szeszélyei kerekednek? Számomra Napóleonnál rokonszenvesebb egy öreg fa, mely gyökereivel és szélben susogó leveleivel csak fennmaradásáért küzd, de semmilyen mondvacsinált cél érdekében nem tesz kárt saját fajtájában. Veszi, amit a fák társadalmi rendje kimért számára, és termésének kifogyhatatlannak látszó, bizakodó igen-jével válaszol. Déry Tibor
-
A boldogságot mindenki saját vágyálmaira építi, és mindenki saját magára szabja, akár egy ruhát. Úgy látszik, hogy én ügyetlen szabó vagyok, s ezért sose találom el az áhított ruhát... De a szertefoszlott remények helyébe örökké újak sarjadnak: még rózsásabb, még tündéribb remények, amelyek új utakat nyitnak az ember előtt, új vágyakat ültetnek a szívébe. Liviu Rebreanu
-
A szenvedés az alvó állapot mellékterméke, az üdvösség pedig az ébrenléti állapot mellékterméke. Ezért van az, hogy aki közvetlenül a boldogságot keresi, sosem fogja megtalálni, mert a boldogságot közvetlenül hiába keresed, hiába kutatod - sosem találod meg. Az üdvösséget csak az éri el, aki nem közvetlenül azt keresi, hanem ellenkezőleg - a tudatosságot keresi. És ha megjelent a tudatosság, akkor a boldogság magától követi majd, épp úgy, ahogy az árnyékod követ téged - szabadulni sem tudsz tőle. Osho
-
Aki folyton ugyanazokba a falakba ütközik, lehet, hogy hamis világot kerget, egy illúziót, valamit, ami soha nem tenné boldoggá, vagy épp soha nem fog mûködni. (...) Lépj ki a korlátok közül, lépj egy nagyot, kutass, és hidd el, te is lehetsz boldog, megérdemled, csak végre merj érte tenni - felejtsd el, hogy neked nem jár, hogy te nem kaphatod meg, hogy képtelen vagy elérni. Oravecz Nóra
-
Az élet nem nehéz, nem válogatós, nem egyedi, és a sors semmilyen szerepet nem játszik benne. A szerves tudatosság gázt hörpölő gokartját berúgni egyszerû feladat: elég lelökni egy dombról, és nézni, ahogy az egész spontán berobban. Az élet létre akar jönni. Nem bírja ki, hogy ne jöjjön létre. Az evolúció csak a startpisztolyra vár, és úgy toporog, mint egy hullámvasútnál sorban álló gyerek, aki annyira akarja már látni a színes fényeket, a hangos zenét és a fejjel lefelé fordulást, hogy szinte összepisili magát, pedig még a jegyet sem vette meg. Catherynne M. Valente