Téma
Búcsúzás idézetek
-
Előfordulhat, hogy a fejlett idegenek némán figyelnek bennünket, mint valami kozmikus kukkolók, és csak arra várnak, mikor válunk képessé a kommunikációra. Az is lehet, hogy azzal a totális érdektelenséggel tekintenek ránk, mint legtöbbünk a hangyákra (ami igazán kár, mert a hangyák nagyon is érdekes teremtmények). Ha jeleznénk nekik, az egyenértékû lenne azzal, mintha egy hangya megrángatná az ingujjunkat, és a hogylétünk iránt érdeklődne.
-
A társadalomban szörnyû dolgokat mûvelünk egymással, mert nem látjuk az elszenvedő felet. Nem látjuk az arcát. Nem emberként gondolunk rá. (...) A mai világban nem látjuk a mások ellen elkövetett tetteink következményeit, mert nem egy helyen élünk. Egy befektetési bankárnak sokkal inkább nehezére esne másodlagos jelzáloghitelekkel kifosztani valakit, ha utána ténylegesen ugyanoda mennének haza. Ha szembesülnénk a szenvedésekkel, és együtt éreznénk egymással, akkor nem érné meg elkövetni a bûncselekményeket. Trevor Noah
-
Az érett elme hatékonysága, bármennyire hasznos is, elvakít minket a jelen pillanattal szemben. Folyton a következő dologra ugrunk. Az élményt nagyjából úgy közelítjük meg, ahogyan egy mesterséges intelligencia (MI) program: az agyunk a jelen adatait szakadatlanul a múlt fogalmaira fordítja, visszanyúl a releváns tapasztalatért, majd ezt használja fel arra, hogy a lehető legjobb tippjét adja, miként jósolja meg és navigálja a jövőt. Az utazás, a mûvészet, a természet, a munka és bizonyos szerek egyik tulajdonsága, hogy elzárnak minden mentális útvonalat előre és hátra, és belemerítenek a jelen áramlásába, ami szó szerint csodálatos - a csodálkozás pedig pontosan annak a fajta tehermentes "első látásnak", a szûzi észrevételnek a mellékterméke, ami elől a felnőtt agy már bezárta magát. Michael Pollan