Egyszerűség idézetek

A háború vámot szed. Nem csak vért, de feleségeket, a gyerekeinket, a mentális egészségünket is. Ezek járulékos veszteségei a harcnak, amivel védjük a hazát. Ezt egyesek áldozatnak nevezik, én választásnak.

Ha valamitől félek, az nem a halál, hanem a kiszolgáltatottság, az a mérhetetlen leépülés, ami az embert esetleg az élete végén eléri így vagy úgy, kit fizikailag, kit mentálisan, kit a fájdalomtól. Ezt végigasszisztálni épként: ezt viselem nehezen. Nem az elvesztéssel van a baj, azzal számolunk, arra valahogy mindenki fel van készülve, az az élet része. Amivel nem számolsz, az az, hogy hogy kísérsz el odáig. Jakupcsek Gabriella

A viták romboló hatást gyakorolnak a kapcsolatra. Az egyik fél nyer, a másik veszít, a probléma azonban nem oldódik meg. Gary Chapman

Bizonyos tekintetben a továbblépés is apám emlékének tiszteletben tartása. Nem akarta volna, hogy a halála olyan mértékben rányomja a bélyegét az életemre, hogy ne tudjak dolgozni vagy eleget tenni a kötelezettségeimnek. Az élet folytatása az emlékezés egy módja. Noha szeretteink már nem lehetnek velünk, mi helyettük is tovább élünk.

Nem én voltam a fejedben élő lány. És te sem a fejemben élő fiú. Szerintem mindketten tudtuk ezt. David Levithan

Az a gond a felnőtté válással (...), hogy miután felnőttél, azok az emberek, akik még előtte állnak, többé már nem szórakoztatóak.

Egyszer vacsoravendégeink voltak, és hallottam a papámat, amint azt mondja, hogy ő már nagyon is benne van a korban, de lélekben huszonegy évesnek érzi magát. Szóval, biztos van az embernek olyan életkora, amelyet úgy kikoptat magának, mint a kedvenc helyét a díványon, vagy még inkább: olyan kényelmesre tágít, mint egy cipőt. Jodi Lynn Picoult

Közelebb, egyre közelebb kerülök hozzá, de talán soha nem érhetem el. Talán csak azért közeledünk egymás felé, hogy azután örökre elváljunk. Zhou Wei Hui

Magának nem az a véleménye (...), hogy az ember elég erős jellemmel kell bírjon ahhoz, hogy a Paradicsomot el tudja viselni?! Mint azok a réges-régen élt emberek, akik közül az áldottak sorban ültek a fák alatt, koronával a fejükön... mindig az jutott eszembe, hogy azok a koronák annyira nehéznek látszanak... és aranykoronáikat levetik magukról az üvegesen csillogó tenger előtt... ez egy egyházi ének, ugye? Talán Isten megengedte, hogy levehessék a koronát, mert olyan nehéz volt. Nehéz örökösen koronát hordani. Az ember semmit sem bír sokáig elviselni, ugye? Azt hiszem... Agatha Christie

Mi lesz a halottak cipőivel, zoknijaival, alsónemûjével, borotvakrémével, noteszével, tollával és zsebkendőivel? Kinek a keze dönti el, hogy kidobják-e őket a szemétbe, vagy belecsúsztatják egy borítékba, és egy fiókban tartják? Milyennek kell lennie a szívnek ahhoz, hogy szánakozás nélkül szabaduljon meg tőlük, mintha üres sörösdobozok volnának?

Amikor egy színész egy hosszú időn át futó tévémûsorban játszik, (...) a karakter a második énünkké válik, velünk együtt fejlődik és változik. Julianna Margulies

Az emberhez nem szólnak hangok a kövekből, növényekből vagy állatokból, és ő sem hiszi, hogy hallják, ha beszél hozzájuk. Kapcsolata a természettel megszûnt, és ezzel kiveszett belőle az a mély érzelmi energia is, amelyet e kapcsolat táplált. Carl Gustav Jung

Azok az emberek, akik valakit igazán szerettek, nem kötik formalitáshoz gyászukat. Megemlékeznek róla magános óráikban, lelkükben ápolják emlékét, s gyászolják őket szívük rejtekén. Ez az igazi, nemes gyász, mely nem jól szabott ruhákban és kacér krepp­ kalapokban nyilvánul.

A háború az háború, és meghal benne, akinek meg kell halnia. Az ember sorsa előre megíratott, legyen az illető örömre vagy szenvedésre kárhoztatva. Pablo Escobar

Az élet olyan süti volt, ami a pulton jól nézett ki, de amikor beleharaptam, fûrészpor és só lett belőle. Maggie Stiefvater

Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egyszerûbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fû nő. Esterházy Péter

Mikor a dolgokat nézzük, azt gondoljuk, hogy úgy nézünk ki a szemünkön, mint a kis ablakokon, és van bent a fejünkben valaki, pedig nem így van. Egy monitort nézünk, ami bent van a fejünkben, mint a számítógép képernyője.

A gyász hosszú és nehéz. Az egész életre kihat. A halott magával viszi a közös jövőt is.

Hagyományunkból hiányzik a humor. A kacagás. Az önfeledt derû. Lelkünk a bajokra van hangolódva. A gyászra, a szenvedésre, a komor tragédiákra. A gyûlöletre, a bosszúra, a keserûségre. Újabban pedig a száraz, rideg, okoskodó, szívtelen, józan észre. Müller Péter

Ami szerelmet neked ajándékoztam, örökre az enyém marad. Ami benned szándék volt csupán, mindörökre elveszett. Pethes Mária