Egyszerűség idézetek

Háború az, mikor a túl ifjút és eszetlent kijátssza az idősebb és zordabb olyannyira, hogy végül egymás életére törnek.

Az írásdüh egy romlott kor tünete. Michel de Montaigne

Flamingó-színû gyerekkorom évei, ahogy öregszem, közelednek, nekem a halál születés; a születés az első halálom volt. "Van-e nagyobb árvaság, felnőttek között gyerek maradni?" De én öreg gyereknek születtem. Latinovits Zoltán

Borúra derû.

Önként jött ajakamra, kötött formában, az ének, s vers lett mindenből, bármit is írt le kezem. Publius Naso Ovidius

Akit nem véd a szerelem, hiába védi az magát; dereka körül égő erdő lehet szeméremöv, koszorú-lánc - elfogy a levegője, nyomora, csöndje s nézi csak: hogy kopik fölüle el az ég utolsó csillagig. Csoóri Sándor

Amikor végre megérted, hogy nem halsz bele abba, ha összetörik a szíved, (...) az már csalhatatlanul jelzi, hogy középkorú lettél. Tony Parsons

Az évek múlnak, ráncokra cserélik a szépséget, löttyedtségre az erőt, a belső csend ordítóvá mélyül. A Halál egyfolytában az ajtófélfát támasztja már, és ha kedve szottyan, elkapja az embert. Vavyan Fable

A szív - hús. Nem csupán az érzet, az érzékiség, de az érzelem is testi dolog. Kukorelly Endre

Ó, álmodó, nincs hit szivemben, nincs isten, aki óvna engem, anyámnál is öregebb lettem, s a halál egyre közelebb, - terítsd arcomra álmodat majd, mint egy szemfödelet! Szabó Magda

Egyre kevesebb dologgal lehet viccelni. Ez a píszí, ami beütött, a humor halála. Ha cenzúráznom kell előre, hogy ha valamit elmondok, akkor azon vajon ki fog megsértődni, megbántódni, megette a fene az egészet. Akkor az fog történni, hogy telefonkönyvből fogok felolvasni neveket, és még talán azt is elronthatom. Dombóvári István

[A betegség] ha soká tart, nem lehet komoly, ha meg komoly, nem tart soká. Lucius Annaeus Seneca

A filozófiai igazság, a geometriai igazsággal ellentétben, nem olyan pénzérme, melyet örök érvényességgel vertek. Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Minden halál túl korai. Nem számít, hogy mikor történik, vagy hogy hogyan. Mindig nehéz feldolgozni.

Bál volt itt, most véget ér, A szobában ülők arca csupa dér, Járkál csak, ki tudja, mit ítél A viharvert szíveken a szél.

Össze kell törnöm azt a burkot, ami az évek során körém nőtt, és golyóálló elefántbőrré vastagodott. Muszáj lefúrnom a lelkem és a szívem legmélyére, akármilyen ostobán és patetikusan hangzik is, és akármilyen kellemetlennek fog is majd bizonyulni, mert nem vagyok jó ember. Ez bizony így van, még ha idiótán hangzik is, és úgy, mintha megbocsátásért könyörögnék. Muszáj kiderítenem, ki vagyok, és mire vagyok képes.

- Még csak három éve távozott közülünk. Szerinted elég idő ahhoz, hogy elfelejtsünk valakit? - Egyszer odavoltam egy lányért. Lett volna nála esélyem, de kihagytam. Éjjelente nem tudtam aludni és azon tanakodtam, vajon elszúrtam-e? Azon tûnődtem, el tudom-e felejteni őt? De most már alig emlékszem, hogy nézett ki. Az arca már eltûnt a fejemből, és soha nem tér vissza. Vajon három év alatt elfeledhetünk valakit? (...) Minden bizonnyal!

Egy pohár jó bor mellett hamar megértik egymást az emberek. Herczeg Ferenc

Elszorul a torkom, ha szembejössz velem, Elárul az arcod, bár nem beszélsz te sem, A boldogságunk mellett csendben elmegyünk. Kovács Kati

Ami meglátogatott... az az alkony árnyéka. Amit elvesztettem magamban... az az idő sötétsége. Ami találkozott velem... az a rés a múlt és a jövő között.