Emlékezés idézetek

Az emlékeink, amelyekben a szeretet is szerepet játszik, örökre bevésődnek a tudatunk egy bizonyos, különleges rekeszébe, egy olyan helyre, ahol senki és semmi sem érhet hozzájuk.

Mindenki nosztalgikus. De ez valószínûleg hamis érzés. Anyámnak például rettenetes gyerekkora volt, de mindig nagyon szépen beszélt róla. Vissza akart térni oda. De ez ostobaság! Érti? A gyerekkorból származik a szépről alkotott fogalmunk, mert ekkor kerülünk kapcsolatba először a szépséggel, a kényelemmel és azzal, ami jó az életben, és ez befészkeli magát az agyunkba. Későbbi életünkben ez a mérce, ez az eszköz. Ez a rejtett nosztalgia: nem a valódi helyzetbe vágysz vissza, hanem abba az időbe, amikor elsajátítottad a szép, a jó és a kényelmes érzését. Roy Jacobsen

Az érzések a szívben lakoznak, a beszéd az, amit a szánkkal mondunk. A szavak képesek a dicsőséget bukássá, a barátságot gyûlöletté változtatni. Akik uralják a szavaikat, hatalmas fegyvert birtokolnak.

Vannak jó napjaim, és rossz napjaim. Amikor rossz napom van, a jó napokra gondolok. Nagy áldás az emlékezet. Paul Auster

Rettenetes és édes adomány, hogy emlékezni tudunk. Gyökössy Endre

A vágyaknak különleges helye van szívünkben, mert bár mindegyikünk sok-sok vágyat dédelget élete során, régi vágyainkat úgy dobjuk el, mintha sosem léteztek volna. A vágyakozásnak sosincs vége, függetlenül attól, hány kívánságunk teljesedett be, s ugyanakkor egyik sem tart elég sokáig ahhoz, hogy leszoktasson a vágyakozásról. Deepak Chopra

Mindig a szívünk az áruló, az késztet sírásra, az temetteti el velünk barátainkat, mikor pedig jobb lenne továbbmenetelnünk. A szívünk miatt émelygünk éjszaka, és gyûlöljük azt, ki épp vagyunk. A szívünk énekli a régi dalokat, az hozza vissza a meleg napok emlékét. Jeanette Winterson

Szemed fényének ragyogása szívünkben örökké él.

Mesélés közben új részletekre bukkan az ember, mert ha olyasvalakinek mesélünk, akinek fenékig megnyithatjuk a szívünket, a dolgok és emlékek új megvilágítást kapnak. Az emlékek vagy meghalnak az ilyen kibeszélés után, vagy pedig újult erővel élnek tovább, mélyen belefúródva a szívbe. Zilahy Lajos

Minden bennünk van. Ha eltemetve is, ha mindig szem előtt - mindegy az. Ott rétegződnek az emlékek, a vágyak, a ki nem mondott gondolatok. Ott vannak bennünk az ölelések, és ott fáj bennünk a kihûlt párnák hidege. Valahol a mélyben, ott várakoznak csöndben a forró éjszakák, a lázas hajnalok, a homlokra tett hûvös kezek. (...) Nem, semmi nem veszett el. Az egyszer gondolt gondolatok sem lettek semmivé. A félrenézések se, a véletlen találkozások se, az elharapott szavak, félbehagyott mondatok, mind, mind ott vannak, legbelül. Egymást tartja, óvja, szorítja. Nevet bennünk és fáj bennünk, kiált és rendre elcsendesül ez az egyszervolt, megismételhetetlen, gyönyörû szövevény, az életünk. Schäffer Erzsébet

Ha a szeretteinkről van szó, akár elmennek, akár visszatérnek, különleges helyet foglalnak el a szívünkben, akkor is, ha csak barátok.

A szívünk uralkodik rajtunk, és legyőzhet egy szempillantásnyi idő alatt. Margaret Mitchell

Naplót vezetni olyasvalami, amit minden ember külön szerencséjének tarthatna. Az elmélyülés lehetőségével, visszaemlékezéssel ajándékoz meg bennünket ez a foglalatosság.

Csak egyvalamit érdemes örökül hagyni szeretteinknek: a közös emlékeket. Ha ezeket a szívünkben őrizzük, akkor szárnyalunk igazán.

Sokunk ma a történelem bármely más korszakához képest erősebben függ a barátságtól, mely igazán értünk munkál, örömet hoz nekünk, melegséget kelt bennünk, s mely által úgy érezhetjük, tartozunk valahova.

A szív a legjobb emlékkönyv, megőriz mindent, a mi emlékezetreméltó, s a hasztalan tartalmat nem hordozza szolgailag, mint a papir. Vadnai Károly

Ma már megint egyre gondolnak ajkaink, messziről érzem közelét, véremben hordom gyönyörét, a percet, melyben megszakad s egyetlen álló pillanat lesz a jövő... Szabó Lőrinc

Miért kellene mindenre emlékeznünk? Én kiválasztom a legszebb emlékeimet, egy kicsit kifényesítem őket, ezt-azt hozzájuk teszek vagy elveszek belőlük. És így mindennap tudok örülni, ha másnak nem, hát annak, hogy ezekre még emlékszem! Katarina Mazetti

Leginkább az embereket szeretem megfigyelni. (...) Van valami különleges abban, hogy tanúi lehetünk egy pillanat törtrészének, és megörökíthetjük. Az emberek viszonyulását egymáshoz. Az öröm, a harag, a szomorúság, a boldogság, a csalódottság, a vágy megnyilvánulásait. Mert ugyanezt az érzelmet ugyanebben a formában nem lehet ismét megtapasztalni.

Meg tudjuk akadályozni, hogy az érzéseink lebénítsák a testünket. Megszelídíthetők, mint a vadállatok. Ráadásul a félelem emléke hozzájárul az élvezethez. Daniel Pennac