Fák idézetek

Gondolj a virágokra amiket elültetsz a kertben évről évre ők megtanítják neked hogy az embereknek is muszáj elhervadni levelet hullatni gyökeret ereszteni növekedni hogy virágozhassanak. Rupi Kaur

Mindegyik fa magában küzd, a következmény pedig az lesz, hogy nagy különbségek keletkeznek produktivitásukban. Akadnak egyes példányok, amelyek vadul fotoszintetizálnak, és csak úgy bugyog bennük a cukor. Ezáltal erőteljesebben növekednek, jó formában vannak, mégsem élnek különösebben sokáig. Egy fa ugyanis csak annyira lehet jól, amennyire az őt körülvevő erdő is jól van. Ott azonban sok vesztes is áll. Peter Wohlleben

Üzenem a háznak, mely fölnevelt: ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot. Wass Albert

Nem kell ahhoz nagy vihar, hogy egy öreg fát kicsavarjon a földből. Már egy enyhe szellő (...) végzetes lehet. Minden napot úgy kellene megélnünk, hogy az lehet az utolsó, de nem: értékes utolsó óráinkat feszt fanyalgással és károgással pazaroljuk el.

Fogd fel füleddel a rügyező fák neszét ibolyántúli estek illatát szívja orrod segíteni sose mulaszd aki gyengébb tenálad s az öröklét pávaszeme őrködjék sorsod felett.

Hulló falevél. Ág a megőszült égen. Kapum bezárul.

Aki igazán szereti a fát, gyökeréig lelát. Keszei István

A jelképek mindig jókora egyszerûsítések is. Jón Kalman Stefánsson

Öntsél mindent a földre! Szabad az ég fölötted. Ami lefele húzna, Ott van már mögötted. Intim Torna Illegál

Az emberek azért hisznek a mennyországban, mert nem szeretnek arra gondolni, hogy meghalnak, mert folyton akarnak élni, és mert nem szeretnek arra gondolni, hogy mások beköltöznek a házukba, és a szemétre dobják a holmijukat.

Éljen a hon! Éljetek magyarok! Már én a sírba porladok, ti mint pálmafák, virágozzatok.

A növényeket sokféle és sokrétû érzékszervi benyomás éri, de nyilvánvalóan nincs emlékezőképességük; nem tölti el őket rettegés az aszály gondolatára, és nem álmodnak az áldott nyári napsugarakról. Nem emlékeznek arra, hogy valaha parányi magocskák voltak, és nem félnek attól, hogy idő előtt találják kibocsátani a pollenjeiket. Az öreg fák nem emlékeznek vissza az árnyékukban valaha is szunyókált emberekre, mint Walt Disney filmjében, a Pocahontasban Fûzanyó. Ám (...) a növényekben kétségkívül megvan a képesség arra, hogy "tároljanak" régebben történt eseményeket, és szükség esetén később előhívják az információt. Daniel Chamovitz

Esküszöm ez árnyas lombra, Mely egy ágra van hajolva: Ily gyengéden védelek én S oltalmazlak mindenkorra. Tóth Kálmán

Olyan vagy, mint a borostyán. Az is csak egy erős fába kapaszkodva képes életben maradni, máshogy nem. Tanulj meg a saját erődből, a saját gyökereiden állni!

Soha nem ismeritek meg annak a virágnak az érzéseit, amelyik kirázza a szélbe minden magját, jóllehet soha többé nem kapja vissza őket. Sohasem ismeritek meg annak a fának a nagylelkûségét, amelyik odaadja gyümölcseit, holott soha többé nem fogja visszakapni őket. Soha nem tudjátok meg, milyen ujjongó örömöt érez az az ember, aki örökre megválik mûvétől. Soha nem tudjátok meg, mit érez a táncosnő, mikor azt a táncát lejti el előttetek, amelyet sohasem adhattok vissza neki. Ugyanígy van a katona is, aki az életét adja oda. Antoine de Saint-Exupéry

Most is, hogy visszagondolok hajdani erdeim sorára, a hegy felől gyönyörûen zúg bükkös erdőnk orgonája. Áprily Lajos

Örökké akarok élni. Eddig sikerült.

Az életnek csak akkor van értelme, ha lassacskán elcseréli valamire az ember. A kertész halála mit sem árt a fának. De ha a fát fenyegeted, akkor kétszeresen hal meg a kertész. Antoine de Saint-Exupéry

Fölösleges cselekedeteidet küszöböld ki, mesterségesen ne szítsd fel magad, mindig több vagy, ha az vagy, ki lehetnél. De ne feledd, hogy: ami van, csirája mindannak, ami lesz. A Föld halála az, ha vízzé válik. A víz halála az, ha levegő lesz. Majd az is felizzik, és kicsap belőle az őselem, a tûz. Ez az útja. Útunk van nekünk is: ezt mutasd, merre visz vezérlő Értelem.

Legyen neked a pázsit a te szőnyeged És a fenyő a te napernyőd A szél a te ruhád A víz a te jádeköved. Li Ho