Téma
Feleség idézetek
-
Először is hallgatni kell - kiiktatni a közönséget és megítélni tudni önmagunkat. Figyelmes testkultúra és figyelmes tudatos élet egyensúlya. Felhagyni a nagyravágyással és a kettős - a pénz alóli, és hívságaink, gyávaságaink alóli - felszabadulás munkájának szentelni magunkat. Fegyelemben élni. (...) Fel kell számolni minden előző állapotot, és erőinket először abba kell fektetni, hogy semmit ne felejtsünk el, majd hogy türelmesen tanuljunk. Ezen az áron az esélyünk egy a tízhez, hogy megmenekülünk a legrútabb, a legnyomasztóbb sorstól: a munkába járó ember sorsától. Albert Camus
-
Jártál az Asszonyok Völgyében, innen hét világgal arrébb? Ama sártekének nyugodt földje ezerféle gyümölcsöt terem, mindkét Napja szívderítő fényt áraszt, holdtalan éjei nem háborítják a meglelt békességet. Az asszonyok férjük, gazdájuk, szeretőjük, apjuk, fivérük elől menekültek oda, és szörnyen boldogok lettek. Elvigyelek, hogy a saját szemeddel lásd őket? Hinnéd-e másképpen, hogy férfiúi nagyképûség nélkül is egészen jól lehet élni? Vavyan Fable
-
A tudományos paradigmák jönnek és mennek, a mûvészeti irányzatok még inkább. A mágia mindenféle ágaiban a best practice dominál, az is napról napra változik. A misztikában mindig a végső stabilitás, a nirvána elérése a cél, de az ehhez vezető út következő állomása napról napra változhat. Mérő László
-
Sors. Végzet. Szerencse. Az ember börtöne. Az emberek múlatják az időt, élvezik az élet adta lehetőségeket. Kávét vagy teát, jobbat vagy balt. Mintha számítana. Mindannyian csak forgunk a keréken. Van egy mód, hogy távol maradjunk a keréktől. Nem a fiatalság az. Nem is a szépség vagy igaz szerelem. Én tudom, hogy maradjak tőle távol. Én irányítom a sorsomat. Túléltem, mert tudom, hogy muszáj tönkre tenni bárkit, bármit, még azt is, amiket szeretsz, hogy az istenek kegyesek maradjanak.
-
A cipőkön kívül John Rainbirdöt csak két dolog érdekelte. Az egyik a halál volt. Saját halála, persze; hisz húsz éve, ha nem régebben, készült már az elkerülhetetlenre. A halál volt a mestersége, az egyetlen olyan mesterség, amelyben kitûnt. Ahogy idősödött, mindjobban foglalkoztatta, ahogy a festőt is mindinkább foglalkoztatja a fény természete és minősége, s ahogy az író tapint rá a karakterek és a részletek lényegére, mint vak a Braille-írás betûire. Legjobban maga az elmúlás, a lélek eltávozásának pillanata izgatta... Az elszakadás az emberi testtől s mindattól, amit az emberek életként emlegetnek – az átolvadás valami másba. Milyen érzés tudni, hogy az embernek mennie kell? Vajon úgy érzi, álom az egész, amelyből felébredhet? Ott vár-e valahol a keresztény ördög a vasvillájával, hogy átdöfje vele a sikoltozó lelket, s úgy cipelje a pokolba, mint egy kebabpálcikára tûzött húsdarabot? Van-e az elmúlásban öröm? Tudja-e az ember, hogy ez már a halál? Mit látnak vajon egy haldokló szemei? Stephen King
-
Ha megkérdezik, hogy vagy, a legőszintébb válasz még optimális esetben is ez: - Elég jól. Az ego soha nincs igazából jól. Valami mindig hiányzik neki, s ez a hiány ûzi, hajtja. Még akkor sem áll le, amikor nagy öröm éri. Nincs olyan nagy öröm, hogy leálljon. Valami mindig piszkálja, valami mindig kell neki, s nem tud egy vágy úgy beteljesülni, hogy abból ne hiányozna még valami: rendszerint a lényeg. Ha valamit kap, úgy érzi, nem elég; ha valaki szól hozzá, átnéz a válla fölött, hátha jön még más is, s ha jön még valaki, az sem az "igazi". Az ember a halandóság foglya. Az ego egyetlen életre született. Müller Péter
-
A magányt, a magányosságot sokan egyértelmûen negatív állapotnak tekintik, pedig valójában nem az, csak nehéz elfogadni. Mindannyian magányosak vagyunk, ez az alapállapotunk, amit mások társaságával, érzelmekkel, kötelékekkel próbálunk ellensúlyozni, pedig az csak eltakarja a saját valónkat. Hántsuk le magunkról az összes társadalmi réteget, minden kapcsolatunkat, mélyedjünk el önmagunkban, és akkor közelebb tudunk kerülni a világ, a teremtés, az ittlétünk megértéséhez. Istók Anna
-
Nem tetszik nekünk, hogy valaki másnak az áramlataiban sodródunk, hogy nem tudjuk, mi jöhet a folyó következő kanyarulatánál. Mindig jobb szeretünk fölötte repülni, pedig minden irányítópozíciónak más áramlatok részeinek kell maradnia. Minden áramlás magába foglal előre kiszámíthatatlan dolgokat. Frank Herbert