Téma
Feleség idézetek
-
Életem utolsó napjaiban értettem meg (...), hogy hozhattam volna más döntéseket is életem során, minden nap, minden órában, minden percben, minden másodpercben. Nem kellett volna hozzá, csak egy kis önbizalom. Elég lett volna csak egy kicsivel emeltebb fővel élni, csak egy kicsivel többre tartani magam. Susanna Tamaro
-
Ha Isten valamit megtagad tőlünk, vagy valamitől távol tart, az épp olyan isteni vezetés, mint amikor megenged valamit, amikor megnyit számunkra egy utat. Minden bezárt ajtó, minden olyan lehetőség, amit nem kapunk meg, minden olyan hívás, ami nem érkezik, legalább annyira Isten vezetése, mint az, amit megad.
-
Szerintem szép vagy... szerinted nem. Pedig ugyanazt látjuk. Csak nem ugyanúgy. Mert ha önmagadat nézed, csak a szemeddel látsz. Ha a másikat, akkor a lelkeddel is. Ezért lehetsz örökre elégedetlen a tükörben látott képpel, és ezért tarthatom én ugyanezt a képet a világ legcsodálatosabb látványának. Téged. Csitáry-Hock Tamás
-
Mindig váltani az élet ritmusát. Tudatosan és figyelmesen cserélni munkát, pihenést, koplalást és bőséget, józanságot és mámort, igen, még gondot és örömet is; tudatosan felállni az élet terített asztala mellől, mikor legjobban esik a bőség, tudatosan bekapcsolni gondokat és feladatokat, melyeknek nevelő erejük van. Nem elbízni magad semmiféle helyzetben. Márai Sándor
-
Az öröm szükséglete oly erős, hogy sok fájdalmat is képes elviselni érte az ember. Az öröm pozitív minőség. Ilyen a munka élvezete, egy jó könyv vagy egy jó barát; öröm, ha lekoptatjuk a bőrt a térdünkről, megmászván a Matterhornt, öröm a sanghai-i Bund zsivaja, vagy szerelmesünk kapualjból felhangzó füttye; az öröm nem más, mint kaland és remény és lelkesedés és az, hogy "egy szép napon megtanulok festeni"; öröm, ha egy jót eszünk, ha megcsókolunk egy csinos lányt, vagy ha egy jót blöffölünk a börzén. Öröm az, amit az ember élvezettel tesz; amin szívesen elmélkedik; amire jó visszaemlékezni; és néha még az is, ha olyan dolgokról beszél, amit - jól tudja - sohasem fog végrehajtani. Lafayette Ron Hubbard
-
Ha az ember tudni akarja, mennyi az idő, akkor meg kell néznie az óráját, ez egy gépies beidegződés. Ez a mechanizmus teszi lehetővé, hogy ne nagyon figyeljünk, mert a beidegződés azzal a haszonnal jár, hogy nem kell nagy figyelmet szentelnünk az éppen esedékes feladat elvégzésének. Ám éppen annak következtében, hogy csak kevéssé figyelünk oda, és más dolgokon jár az eszünk, vagyis nézünk, de nem látunk, az agy nem fogja fel az információt, úgyhogy kénytelenek vagyunk még egyszer megnézni, mennyi is az idő. Tiszta hülyeség!
-
Nem várok (...) a magam számára sem örökkévalóságot, sem jó helyet a paradicsomban, mint a vallásos hivők. Az én emberi önzésem egyszerûen a népemhez kapcsolódik. Ha van örökkévalóság, s abból csak egy morzsát megkaparinthat végtelen önzésem a magam számára, hát csak a népemtől kaphatja meg. Ha élhetek a halálom után, mint mindenki szeretné, csak a népemben élhetek.
-
Ami a fóbiákat illeti, azokon igazán könnyû felülkerekedni. Némelyek azt hiszik, félnek a liftezéstől, mások a repüléstől, megint mások az autóvezetéstől. Egyesek a méhektől, mások a pókoktól vagy épp a kígyóktól, és vannak, akik a magasságtól. Az ember ugyanis csak azt hiszi, hogy fél mindezektől, pedig ez nem igaz. Soha nem a félelem tárgya, például a magasság váltja ki a félelemérzetet, hanem az agy. Richard Bandler
-
Ha a szeretet (...) az erkölcsösség forrása, akkor mi jelentősége van egy istenség létének vagy nemlétének? Miért ne indíthatna az etikus életre a saját szeretetérzésünk? Egy isten létezése semmit nem ad a morális helyzetünkhöz, kivéve egy láthatatlan rendőrt, aki látja, mit teszünk (még magunkban és az éjszaka sötétjében is), valamint halálunk utáni fenyegetéseket rossz viselkedésünk esetére. Ezek a kiegészítések nemigen gazdagítják a morális életünket, minthogy az alátámasztás, amit kínálnak, félelemből és fenyegetésből áll, ami pont az, amitől, egyéb dolgok mellett, az erkölcsös élet meg kíván óvni bennünket. A. C. Grayling