Téma
Feleség idézetek
-
Minél kevésbé felvilágosodottak és értelmesek az emberek, annál több buzgalmat mutatnak a vallás iránt. A lelki vezetőik által felizgatott asszonyok minden felekezetben vakbuzgón kardoskodnak olyan nézetek mellett, amelyről nyilvánvalóan semmilyen fogalmuk sincs. A teológiai viták során a nép vadállatként ront rá főleg azokra, akik ellen a papok uszítják. Mélységes tudatlanság, túlzó fantázia, határtalan hiszékenység, gyatra értelem - ezek a tulajdonságok jellemzik az ájtatosokat, a vakbuzgókat, a fanatikusokat és a szenteket. Hogyan lehet józan belátásra bírni az olyan embereket, akiknek csak az az elvük, hogy vezettessék magukat és soha semmit se vizsgáljanak meg önszántukból? Vezetőik kezében az ájtatosok, az egyszerû emberek nem egyebek, mint automaták, amelyeket kényük-kedvük szerint mozgatnak. Jean Meslier
-
A játékról szóló könyvében Jan Huizinga remek példáját adja annak, hogy a játék a valóság és a látszat világa közötti villódzás "mintha világa". Az anekdota egy ifjú apáról szól, aki belépve a szobába, azt látja, hogy négyéves kisfia egy széksor első székén ül, és "vonatot játszik". Ahogy meg akarja ölelni fiát, a kisfiú megszólal: "Ne csókold meg a mozdonyt, apu, mert akkor a vagonok nem fogják elhinni, hogy igazi!"A mozdony egy szék, de olyan, mintha mozdony lenne; tudjuk, hogy nem mozdony, és mégis úgy teszünk, "mintha" mozdony lenne. Érdemes volna nekünk is gyakrabban belemenni ebbe a mintha játékba. Érdemes volna azt játszanunk, hogy nem félünk; hogy szabadok vagyunk; hogy felelősségteljes polgárok vagyunk; hogy megbízunk egymásban; hogy tudunk segíteni a rászorulókon; hogy fel tudunk építeni egy jobb világot; hogy halandók vagyunk; hogy örökké élünk; hogy játék az élet; hogy nem játék az élet; hogy van értelme az ember életének. Hankiss Elemér
-
Mindig is jellemző volt ránk egyfajta nyugtalanság; úgy tûnik, ez genetikai felépítésünkben gyökerezik. Meg akartuk nézni, mi van a hegy tetején. Vágyunk támadt kihajózni az óceánra. Miután teljesen feltérképeztük földi határainkat, elkerülhetetlen, hogy abban a pillanatban, amikor messzebbre mehetünk, megyünk. Tim Marshall
-
Bárcsak kiküszöbölhető lenne a tudomány tiszta, objektív világában a saját ötleteinkbe való beleszeretés! Végül is szívesen hisszük azt, hogy a tudósok leginkább a bizonyítékokkal és az adatokkal törődnek, és épp ezért együtt, büszkeség és előítélet nélkül munkálkodnak a közös célért, az egyre nagyobb tudásért. Nagyon szépen hangzik, ám az a helyzet, hogy a tudományos munkát is emberi lények végzik. És mint ilyenek, a tudósokat is ugyanaz az óránkénti 20 wattal mûködő számítógép (az agy) és ugyanazok a torzítások (mint például a saját alkotásaink preferálása) korlátozzák, mint bárki mást. Dan Ariely
-
Azt képzeled, hogy boldogságodat a bírásból meríted, és lihegve halmozod egymásra a köveket, amelyek máshol bazilika kövei lehettek volna, s ezt tartod boldogságod előfeltételének. Holott egyetlen kőtől is lázba jön a másiknak a szíve és a lelke, ha istene arcát mintázza ki rajta. Antoine de Saint-Exupéry
-
Ha volna Isten, egyáltalán nem érdekelné, mit mûvelnek az emberek. Ez az egész tisztára antropocentrikus, és persze abszolút és kizárólag férficentrikus! Régen, még a patriarkális vallások előtt, az emberek istennőkben hittek. A babilóniaiak is, az etruszkok is. Az istennőhit egyszerre volt organikus és környezettudatos, mert az élet körforgásán alapult. Nem úgy, mint a judaizmus vagy a kereszténység. Azok csak törvényeket hoznak, és közben megerőszakolják a Földet. Jeffrey Eugenides
-
No de hogy lehet munka nélkül meglenni? Hogy lehet kötelességek, hivatás, foglalkozás nélkül élni a világon? Gondolja csak meg! Nézze meg isten bármely teremtményét: mindegyiknek van valami rendeltetése, valami haszna. Még a kő is azért van a világon, hogy felhasználják, hát akkor az ember, a legeszesebb lény, céltalanul, haszontalanul töltse az életét? Nyikolaj Vasziljevics Gogol
-
Te azért keresed Istent, mert a szeretet hiányzik. Isten nem más, mint egy pótlék, hiányzó szereteted pótléka. Nem vagy boldog, nem vagy békés, nem úszol mámorban - ezért keresed Istent. Egyébként miért foglalkoznál vele? Akkor senkit nem érdekelne Isten. Ha életed egy tánc, akkor már elérted Istent. A szeretetteljes szív tele van Istennel. Akkor nem kell keresned, nem kell imádkoznod, nem kell semmilyen templomba járnod, nincs szükséged papra. Osho
-
Én nem tudok sokat a tengerről, de azt tudom (...), milyen fontos az életben nem feltétlen erősnek lenni, csak azt érezni, hogy legalább egyszer megmérettess, hogy legalább egyszer a legősibb emberi körülmények között szembenézz a vak és süket sziklával, egyedül csak a saját kezed és eszed segítségével.
-
Kritikus pillanatokban szinte ösztönös mozdulattal átöleljük egymást. A fizikai érintés ilyenkor minden szónál jobban kifejezi a szeretetet. Válságos helyzetekben semmire sincs olyan nagy szükségünk, mint mások szeretetére. Az eseményeket nem mindig tudjuk megváltoztatni, de a szeretet segít a túlélésben. Gary Chapman
-
A közelmúlt technikai fejlődése lehetővé teszi belső bizonytalanságaink példátlan ámokfutását. Minél nagyobb szabadságot kapunk az önkifejezésre, annál inkább szabadulni akarunk attól a kötelességünktől, hogy dûlőre kelljen jutnunk valakivel, aki esetleg nem ért egyet velünk, vagy valamiért idegesít. Minél több lehetőségünk van megismerni eltérő véleményeket, annál jobban kiborít, hogy ilyen vélemények egyáltalán létezhetnek. Minél könnyebb és gondtalanabb az életünk, annál inkább úgy érezzük, hogy előjogunk van még jobbat követelni. Mark Manson
-
Tudod, az ember felébred éjjel és levegő után kapkod... Kinyújtja kezét a sötétben, és egy kezet keres. Nem bírja megérteni, hogy a másik nincs többé, nincs a közelben, a szomszéd házban vagy utcában. Hiába megy az utcán, a másik nem jöhet vele szemközt. (...) Ebben a kancsi, delejes, mágikus állapotban, a várakozó és nélkülöző szerelmesek lelki állapotában van valami a hipnotizáltak önkívületéből; olyan a pillantásuk is, mint a betegeké, akik ájult-tikkadt pillantással, lassú szempillafelvetéssel, a delejes álomból ébrednek. Ezek nem látnak mást a világból, csak egy arcot, nem hallanak mást, csak egy nevet. De egy napon felébrednek. Körülnéznek, szemük dörzsölik. Már nemcsak azt az arcot látják... pontosabban, azt az arcot is látják, de homályosan. Különös érzés ez. Amit tegnap még nem lehetett elviselni, úgy fájt és égetett, ma nem fáj többé. Ülsz egy padon és nyugodt vagy. Márai Sándor