Téma
Feleség idézetek
-
A hitéért irigylem. Ha azt mondanám neki, hogy irigylésre méltó a hite, megrázná a fejét, s azt felelné, hogy nem hitről van szó. Világnézetről, életérzésről, meggyőződésről. Mindegy, minek nevezi. Jó volna, ha bennem is volna belőle... Tartalmat adna, értelmet mindennek, még a veszélyek vállalásának is. Ahogy neki. Nem tudom, melyikünk az egészséges ember. Talán én vagyok a beteg. Ki lehet-e gyógyulni az én semmibensem-hivésemből? Lehet-e még egyszer talpra állni, levetni a kérdőjeles szemüveget, és úgy fogadni mindent, ahogy jön, amilyennek látszik, nem morfondírozni rajta, hogy mi rejlik mögötte? Jó volna még egyszer... Szilvási Lajos
-
A láthatatlanságnak is megvan a maga nehezen felfedezhető, de sokszor roppant előnye. Például nem kell elmagyarázni a lehetetlent: ha úgy látja mindenki, hogy nem csinálok semmit, én mégis miért gondolom ezt a semmit nagyon is soknak. Ha szem előtt vagy, lehetetlen bámulni az eget anélkül, hogy ne vonj le belőle konklúziót, ne tedd fel a kérdést, hogy kékebb-e a tegnapinál, egyszerûen képtelenség önmagában látnod, nézned, élned. Önmagadat is mindenképp valamiféle eszmény részeként kell szemlélned; apád, anyád, nagyanyád, a szomszéd vagy a szomszéd lányának szemszögéből, és nem lehetsz csak úgy, önmagadban, ahogyan az ég, vagy az égen a felhők, felhők között a nap, a nap alatt a tó, a tavon egy csónak, a csónakban az esővíz, esővízen némi jég, némi jégben a fagyott juharlevél, levélben az ér, érben a szín, színben az érzés, érzésben a tudás, a tudásban minden, mindenben a semmi, a semmiben pedig te.
-
Lehetetlen őszintén szeretni másokat, amíg meg nem tanuljuk feltétel nélkül szeretni magunkat. Az a tévhit, hogy szeretni magunkat önző dolog, teljesen az ellentéte annak, amit hinnünk kell ahhoz, hogy teljes és boldog életet élhessünk. Ezért érzem én azt, hogy egy feje tetején álló világban élünk, amelyben éppen az ellenkezőjét tanítják annak, ami igazán segítene nekünk az életben. És azokat, akik valamiképp belebotlanak az arról szóló igazságba, milyen fontos szeretnünk magunkat, gyakran elítélik ennek az igazságnak a gyakorlásáért, ami miatt sokan félünk beismerni az ebbe vetett hitünket. Anita Moorjani
-
Az emberi szabadság nem a szándékos választásról szól. Minden, amit a tudomány eddig feltárt, csak megerősítette, hogy a valóság kibontakozásakor nem létezik ilyen akaratlagos közbenjárás. Ehelyett az emberi szabadság azt jelenti, hogy kiszabadulunk a válaszoknak abból az elszegényedett választékból, amely már régóta korlátozta az élettelen világ viselkedését. Brian Greene
-
Hajdan a vallás terhe alatt rútul leigázva Fetrengett földünkön az emberi élet, a zsarnok Közben a menny boltjáról rázta fejét fenyegetve, S rettenetes képével rémítgette a népet. Mint a legelső, egy görög ember mert csak a földön Szembeszegülni e rémmel s annak ellene állni. Õt sem az isteni lény neve, sem villámai meg nem Rémítették, sem vészes morajával a mennybolt. Sőt még jobban biztatták, hogy mint a legelső Verje a szûk zárat le a természet kapujáról. És végtére is ő lett győztes az ész erejével, Melynek szárnyán lángfalain túl ment a világnak. Titus Lucretius Carus
-
Egy olyan isten, aki kontárkodik a világegyetemmel, abszurd, egy Isten, aki beavatkozott az emberi szabadságba zsarnok. Ha Istent egyedülállónak tekintjük a világban, egy személy, aki egy gondolathoz kapcsolódik, egy ok, amely el van választva az eredményétől, akkor olyan valakivé válik, aki nem önmaga. Egy mindenható, mindentudó zsarnok nem sokban különbözik a földi diktátoroktól, akik mindent, és mindenkit egyszerû fogaskerékké változtatnak egy gépezetben, melyet ők irányítanak. Egy olyan ateizmus, amely visszautasít egy ilyen Istent bőven jogos.
-
Egy tudósnak nem dolga, hogy arról beszéljen, amit nem értett meg teljesen. Ha van valami, amit nem értettem, az a Jóisten. De most a dolog lényegéhez akarok hozzászólni. Jó azt hinni, hogy van egy gondviselő Isten, valaki, aki mindenütt ott van, aki mindennek, még annak is, ami úgy látszik, teljesen értelmetlen és kegyetlen, valamilyen módon értelmet ad, aki az embert támogatja, s akinek a birodalmába halhatatlanul bejuthatunk. Én pontosan tudom, hogy ezt jó hinni, mint az emberek milliárdjai. Én pontosan két dologban hiszek, és ez a kettő bizonyos szempontból ellentétes. Mindenekelőtt a tudásban, a tudás korlátlan növekedésében. Abban hiszek, hogy a tudás jó, hogy a tudást mindenki mással titoktartás nélkül kell mûvelni, mert ez az, ami megkülönböztet a többi élőlénytől. Ebben abszolút módon hiszek. A másik: érzelmeim is vannak. De attól, hogy valamiről tudom, hogy jó, még nem érzem. Helytelen az a puritán mondás, hogy az ész azt mondja, tehát ezt kell, hogy tegyem. Az érzelmeknek sem szabad befolyásolni az ember eszét. Szükséges, hogy harmónia legyen az érzések és az ész között. Teller Ede
-
Minden titkos emberi kapcsolat - barátság, szerelem s azok a különös kötöttségek, mikor ellenfelek találkoznak és szegődnek el, életre-halálra! - ezzel a varázsos megérintettséggel kezdődik; az álomszerû érzékeléssel, amely igazán olyan, mintha az álomban a valóságot érzékelné az ember: tömegben, idegenek között egyszerre megérint egy szempár, egy hang, s mintha elszédülnél, mintha a jelent egyszer már megélted volna, mintha előre tudnád mindazt, ami történni fog, a szavakat és mozdulatokat is; s mindez a legkomolyabb, végzetes valóság; s ugyanakkor álomszerû. Márai Sándor
-
Lehetséges volna, hogy irigykedem Stendhalra? Elorozta tőlem a legjobb ateista viccet, pedig igazából engem illetett volna meg: "Isten egyedüli bocsánata, hogy nem létezik" (...) Én valahol a következőképpen fogalmaztam: mi volt idáig a legnagyobb kifogás az élettel szemben? Isten. Friedrich Nietzsche
-
A negatív érzelmek arra sürgetnek, hogy csinálj valamit. Ha ilyeneket érzel, azért érzed, mert csinálnod kellene valamit. Viszont a pozitív érzelmek jutalmat jelentenek azért, mert helyesen jártál el. A pozitív érzelmektől egyszerûnek látszik az élet, és neked nincs más dolgod, mint ezt élvezni. Mark Manson