Téma
Feleség idézetek
-
Régen az állam azt mondhatta: "Adok nektek egy területet, amelynek határain belül garantálom a békés élet lehetőségét." Ez területi egyezmény volt, lévén az állam fő funkciója a határok megvédése. Ma a határ-probléma alig vetődik fel. Az állam ajánlata a népességnek így szól: "Megvédünk benneteket." Garancia minden ellen, ami bizonytalanság, baleset, kár, veszély... Michel Foucault
-
Életem legnagyobb részét azzal töltöttem, hogy boldoggá próbáltam gondolni magam, és a tény, hogy nem jártam sikerrel, véleményem szerint egyedül azt jelentheti, hogy nem vagyok elég jó gondolkodó. Eddig még soha nem jutott eszembe, hogy a boldogtalanságom oka esetleg nem a hibás gondolkodás, hanem maga a gondolkodás.
-
A rosszra mindig még rosszabb következik. Az ember azt hiszi, hogy már megtörtént a legrosszabb, hogy minden rémálma eggyé olvadt egy képtelen és mégis létező, valóságos borzadályban, és egyetlen vigasza, hogy rosszabb már nem érheti - ha netán volna is ilyen, az értelme megpattanna a láttán, és már nem fogná fel. De a rosszabb igenis bekövetkezik, az ember értelme nem pattan meg, és az élet megy tovább. Úgy lehet, tisztában vagyunk vele, hogy a világ nem tartogat számunkra több örömöt, hogy amit tettünk, mindörökre megfoszt a remélt haszontól, kívánhatjuk, hogy vajha mi haltunk volna meg a másik helyett - és az élet mégis megy tovább. Felismerjük, hogy a magunk felidézte pokol mélyére süllyedtünk, és mégis élünk tovább, egyik napról a másikra - mert mást nem tehetünk. Stephen King
-
Az emberiség a közeljövőben hatalmas felfedezéseket fog tenni a kozmikus szomszédságunkkal kapcsolatban. Az univerzum itt kopogtat az ajtónkon, mi pedig arra készülünk, hogy kinyissuk. Annak valószínûsége, hogy a földön kívüli tudatos intelligencia cáfolhatatlan bizonyítékaival fogunk találkozni, ott toporog a küszöbünkön. Avi Loeb
-
Mindenki a saját dolgával van elfoglalva, örül, hogy él, és azt próbálja elérni, hogy őt magát ne bántsák. A közösségi viselkedés, ne adj’ isten az altruizmus már régen föloldódott a milliós tömegekben. Mi a fenének is figyelnének egymásra azok, akik még a közvetlen szomszédjaikat sem ismerik? Na, ez az, ami sebezhetővé teszi az embereket. A ragadozók ellen csak úgy védekezhetnének, ha egymásnak vetik a hátukat, és mindenki vicsorog, sziszeg, fúj, rugdos. De ezek bizalmatlanok egymással szemben. Mártonffy András