Fiatalság idézetek

Az élet minden borzalom ellenére gyönyörûséges, és minden gyönyörûség között a legszebb, legédesebb az ifjúság. Szabó Magda

A fiatalkor a nagy kérdéseknek az időszaka, de a nagy válaszoknak is az időszaka. Palánki Ferenc

Soha nem éreztem még magam ennyire élettel telinek. Az élet elragadja tőlünk ezt az érzést. A gyermekkor magasztos felismerései fokozatosan elenyésznek. A szerelem, csakis a szerelem adja vissza önmagunkat. Justin Cronin

Azt mondják, az öregedés olyan, mintha újra gyerek lennél. Vidámabb leszel, kevesebb gonddal. Szebbnek tûnik a világ.

Fiatal éveid a legizgalmasabb és legkalandosabb éveid lehetnek. Becsülj meg hát minden pillanatot!

A fiatalság regénynek, bonyodalmas történetnek látja az életet. Vidám, romantikus, kalandos, érdekes történetnek. De azok, akiknek fiatalsága már elmúlt, tudják, hogy az élet sokszor nem oldja meg a történet bonyodalmait.

Fiatal vagyok, és szeretek fiatal lenni, Szabad vagyok, és jó szabadnak lenni, Úgy élni, ahogy csak akarok, És ami jól esik, azt mondani s tenni.

A kor relatív. Ha dolgozik az ember és magába szívja a szépséget maga körül, akkor rájön, hogy a kor szükségképp nem jár öregedéssel. Legalábbis nem a megszokott értelemben. Sok mindent mélyebben érzek, mint valaha, és az élet egyre vonzóbb számomra. Pablo Casals

Mit értenek a legtöbben azon, hogy "nagyon fiatal"? Valami ártatlant, gyámoltalant, tehetetlent. Pedig a fiatalság nem ilyen! A fiatalság nyers, erős, hatalmas... igen... és kegyetlen! És még valami... a fiatalság sebezhető. Agatha Christie

Mit értenek a legtöbben azon, hogy "nagyon fiatal"? Valami ártatlant, gyámoltalant, tehetetlent. Pedig a fiatalság nem ilyen! A fiatalság nyers, erős, hatalmas... igen... és kegyetlen! És még valami... a fiatalság sebezhető. Agatha Christie

Ilyen legyen egy fiatalember. Akármi is a kedvtelése, benne lelt buzgalma ne ismerjen mérsékletet, s ne hagyjon benne fáradtságérzetet! Jane Austen

A fiatalság szerintem nem vész el, az a lélekben van. Csak a bőrön (...) látni az idő múlását. Csákányi Eszter

Az idős kornak éppúgy megvannak a szépségei és kincsei, mint a fiatalkornak. És ezek a kincsek nyilvánvalóan sokkal értékesebbek, mint a fiatalkor kincsei, hiszen az öreg emberek megélték a maguk fiatalságát, ezért ismerik és megtapasztalták annak a kornak az értékeit is. Osho

Mennyi szín és furcsaság és élet (...) és mennyi emlék és mennyi remény. Karinthy Frigyes

Amikor éppen elkezdesz megöregedni, akkor nagyon tudod értékelni a fiatalokat. Nem a ráncokról van ilyenkor szó, hanem a természetességről, a naivitásról, azokról a dolgokról, amik hirtelen meg tudnak nevettetni.

A fiatalság (...) fékezhetetlenné és törékennyé teszi az embert.

Éljétek meg a fiatalságot, a szépséget, az erőt; de legyetek okosak! Olvassatok sokat, törődjetek az eszetekkel, ne hagyjátok, hogy befolyásoljanak benneteket, és soha ne adjátok meg magatokat olyan konvencióknak, amikben nem hisztek szívből! Gondolkodjatok, beszéljetek, változtassatok! ByeAlex

Tizenhét évesen a világ a lehetőségek tárháza kell, hogy legyen, az élet pedig maga a végtelen, pezsgő, élő jövő. Nem pedig jóindulatú, de elégtelen gondoskodás, és magányban töltött napok egyhangú, végtelen ismétlődése. Katrine Engberg

Ó, ifjúság! ifjúság! Nem veszel a lelkedre semmit, mintha a világ minden kincse a tied volna, még a bánat is mulattat, még a szomorúság is jól áll neked, magabiztos és hetyke vagy, ezt mondod: csak én élek - nézzétek! S a napok is nyomtalanul és számlálatlanul futnak és tûnnek el, és minden eltûnik benned, mint a viasz a napon, mint a hó... S talán gyönyörûséged egész titka nem abban a lehetőségben rejlik, hogy mindent cselekszel, hanem abban a lehetőségben, hogy ezt a mindentcselekvést elgondolod - abban, hogy olyan erőket szórsz a szélbe, melyeket úgysem tudnál használni semmi másra - abban, hogy közülünk mindenki komolyan tékozlónak tartja magát, s komolyan hiszi, hogy joga van ezt mondani: Ó, mennyit tehettem volna, ha nem vesztegetem el az időt hiába! Ivan Szergejevics Turgenyev

Az ember feljő, lelke fényfolyam, A nagy mindenség benne tükrözik. Megmondhatatlan kéjjel föltekint, Merőn megbámúl földet és eget; De ifjusága gyorsan elmulik, Erőtlen aggott egy-két nyár után, S már nincs, mint nem volt, mint a légy fia. Kiirthatatlan vággyal, amig él, Túr és tünődik, tudni, tenni tör; Halandó kézzel halhatatlanúl Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is, Még a hiúság mûve van porán. Vörösmarty Mihály