Téma
Filozófiai kérdések idézetek
-
Már a kezdetek óta foglalkoztatja a filozófusokat a fizika mindenféle területe - tér, idő, kauzalitás vagy épp a végső részecskék -, de úgy tûnik, hogy amikor a fizikusok felfedeznek valamit ezeken a területeken, nem alátámasztják vagy megcáfolják a filozófusok spekulációit, sokkal inkább arra mutatnak rá, hogy e kérdések egyáltalán nem tartoznak a filozófia hatáskörébe. Steven Weinberg
-
Kérdőjelezzük meg az alapértelmezettet! Ahelyett, hogy magától értetődőnek tekintenénk a fennálló rendet, először is tegyük fel azt a kérdést, hogy egyáltalán miért létezik. Ha felidézzük azt, hogy a szabályokat és a rendszereket emberek hozták létre, egyértelmûvé válik, hogy azok nincsenek kőbe vésve - és elkezdhetjük végiggondolni, miként javíthatnánk ezeken. Adam Grant
-
Egy ismeretágban sem lehet akkora tevékenység mellett oly kevés eredményt észrevenni, mint a philosophiában. Évszázadok óta minden czivilizált országban a legkiválóbb szellemû és legőszintébb törekvésû férfiak foglalkoztak metaphysicai vizsgálódásokkal s mégis e pillanatban rendszereik, nemhogy közelednének az igazsághoz, sőt inkább a tudományok előhaladásával mind jobban-jobban eltávoznak attól.
-
Vannak némely alapigazságok, melyek már magokban oly tiszták és egyszerûek, oly világosak és kétségtelenek, hogy azokat bővebben fejtegetni csak azért is szükségtelen, mert a kinek kebelében azok visszhangra nem találnak, kit az ilyen alapigazságnak puszta kimondása meggyőzni nem képes, azt hosszas okoskodás sem fogja egy könnyen elvonni elfogult véleményétől. Deák Ferenc
-
Amikor még kölykök vagyunk, nem gondolkodunk filozofikusan, nem mondjuk magunknak: "Igazam van? Tévedek?" Egyszerûen csak követünk egy utat, amely jobban elszórakoztat, mint valamelyik másik, anélkül hogy sokat gondolkodnánk annak érvényességén, amit csinálunk. Csak később kérdezzük meg magunktól, vajon igazunk van-e, vagy tévedünk, és nem tudnánk-e változtatni.
-
Manapság sokat foglalkozunk definiálással, címkéket rakunk mindenre, harcolunk, ki mit gondol jól, közben sokszor a lényeg elveszik, azt érzem. A fontos kérdéseket nem tesszük fel. Például hogy figyelünk-e egymásra, valóban támogatjuk-e a másikat, tiszteljük-e a szüleinket, akkor is tudunk-e adni a másiknak, ha épp fáradtak vagyunk vagy nem feltétlen értünk egyet vele.
-
Az én gondolkodásomban kérdésekre adott válaszokhoz nem szükséges egy transzcendentális lénynek a megfogalmazása. Nyugodtan gondolkodom tovább akkor, amikor bizonyos kérdésre nem találok választ, de odáig soha nem fogok eljutni, mert én magam szégyellném, ha azt a választ kellene adnom egy kérdésre, hogy ez azért van így, mert a Jóisten így akarta. Itt nem lehet megállni. Ez megállítaná az emberiség kultúráját, megállítaná kíváncsiságát, és akkor megszûnne emberiségnek lenni. Vágó István
-
Nagy rejtély ez az egész élet. Az ember sose tudja, hogy mit is akar igazán, mert nincsen hozzá elég esze. Csak azt tudhatná, hogy a szíve mit akar, azt meg nem akarja tudni. Jobb is. Jobb, ha nem kutakszik, hogy mi van a szívében. Mert nincsen olyan teremtmény, akinek az van a szívében, amire a Jóisten megteremtette. A legkisebb bogárkában is benne lakik az aljasság, de amikor az embert teremtette az Isten, maga az ördög tartotta neki a gyertyát. Az ember az mindenre képes. Cormac McCarthy
-
Nem tudom, vizsgálják-e valamikor a tudósok az emberi szemnek a mélységeit. Mi van azokban a mélységekben, hogy láthatatlan sugarak szállnak belőle elő? És miért más minden sugár? Miért hideg ebben a percben? Miért meleg a másik percben? Jégnek a sugara és tûznek a sugara. Néha simít, mint a bársony, néha szúr, mint a tövis, néha üt, mint a mennykő. Gárdonyi Géza