Gyász idézetek

Sajnos, az ősi eljárások feledésbe merülnek. Faljuk a sok vegyszert, és várjuk a csodát. Fehér Béla

Időnként a holtak is beszélnek. Hol a testükkel, hol más módon. Gráczer L. Tamás

A szél otthagyott. És sírtam. És csak ez járt a fejemben: "mit tettél a rád bízott kerttel?" Antonio Machado

Síromra tegyetek egy szál vadvirágot, az kísérje utam, amerre majd járok.

A gyászszertartás az mindig hamis, még ha a gyászunk valódi is. Gutai Magda

Noha a férfi menekül párja követhetetlen hangulatváltásai és piszkálódásai elől, a nő üldözi, és addig feszíti a húrt, amíg ki nem jön a sodrából. S amikor a férfi már komolyan venné a veszekedést, a nő hirtelen visszavonulót fúj: abban a pillanatban, ahogy a pasas felcsattan, abban a pillanatban, ahogy elveszti a fejét, a nő elégedetten hátradől. Mosolyog, és az egy perce még halálosan komoly problémáját, megbántottságát elfújta a szél. Kedvesen cirógatja a férfit, aki továbbra is csak dühöng magában: a férfi még órák múlva is feszült, míg a nő két másodperc alatt elfelejtette az egészet.

Miként szélcsendben a hajó lelkem ma veszteg úgy lebeg vitorla nélkül! - Ah be jó, hogy most melletted ülhetek! Babits Mihály

A gyászszertartás nem áll másból, mint teljesen személytelen szövegekből, amelyek akárkinek a temetésén is elhangozhatnának.

Miért ne vélekedhetnék úgy, hogy a gondolkodás tudatos tapasztalata csupán kísérő jelensége az agyi szinten végbemenő számítási folyamatnak? Lehet, hogy szükségszerû kísérő jelenség. De amiképpen a fazékban forrásban lévő víz zubogó hangja elkerülhetetlen kísérője a hevítésnek (s e belátás híján azt mondhatnánk, hogy a zajtól fő meg a tojás), azonképpen a gondolat is lehet olyan szükségszerû kísérőjelensége az idegekben végbemenő neurális számítási folyamatnak, amely önmagában még nem szállítja a feladat megoldását.

Jelentem hát a hölgyeknek s uraknak, Hogy míg önök itt ölébe csücsültek Pezsgős jókedvnek s rózsás hangulatnak, S mulatnak, Azalatt meghalt az öreg Náthán, Akinek bánat-batyu volt a hátán, Meghalt a könnyet mázoló, Vesékbe gázoló, Rossz portékákkal házaló Ó esztendő, S most új, vígabb élet kezdendő! Tóth Árpád

A halálhangulat (...) a temetőben elfogja az embert, ami persze nem félelmetes, sőt talán ott a legelfogadhatóbb, mint a mûtét a kórházban. Otthon a kanapén elég szar belegondolni, de ott a kórházban, hogy mindjárt felvágják a hasát, az valahogy (...) belefér. Jó, hogy nincs otthoni mûtét. Lehet, hogy meghalni is temetőben kéne. Kollár-Klemencz László

Egy órát töltöttem az Örömmel. Egy órát átcsevegtünk, de nem emlékszem egy szavára se, egy szóra se, mit az Öröm mondott. Egy órát töltöttem a Bánattal. Egy szó nem sok, annyit se szólt, de sokat tanultam aznap, amikor a Bánat volt a társam.

Most majd apránként siratok el mindent, ami eltûnt veled. Kezdem magammal. Kemény Zsófi

Szemem nem láthatott, szavam nem szólhatott, Testem jégben tüzelt és tûzben vacogott. Jean Racine

Már, Fájdalom, lakótársam leszel, Míg csak élek? - Közös tûz, közös ágy, Közös - ó, kínok kínja - koponyánk, S amikor én eszem, te is eszel? Edna St. Vincent Millay

A bánat madarai óhatatlanul a fejünk felett repkednek, de nem szabad hagyni, hogy a hajunkba fészkeljenek. Martin Luther

Virágok sírját ásom, és kacagnak rajtam, ki tudja, lesz-e sírásóm, ha majd meghaltam? Cao Hszüe-csin

Csak játszottam, és kacagva ástam a síromat Most meg a sírköves a sírkőre valami szívhez szólót írogat. Bocsánat, ha most könnyes szemmel szemléled ezt Így az idő távlatából már minden másképp fest. Children of Distance

Nem volt biztos benne, hogy a lelke is folytatni tudja majd a telefonbeszélgetést, de szerette volna, ha valaki hallja utolsó sóhaját. Chuck Palahniuk

Megbocsáss, ha háborgatlak, Édes jó barátom És hogy becses névnapodon E rossz verset gyártom. - (...) Árasszon el téged az ég Minden szép- és jóval, Ne sóhajts fel az életbe A keserû "óh"-val. Ady Endre