Halál idézetek

- Miért csinálják? Miért áldozzák fel az emberek az életüket? - Ha valaki eltávozik, annak vége. A múltja, a jelenne, sőt még a jövője is eltûnik. Bevetésen a halál, dicsőn vagy dicstelenül, de mindig túl gyorsan érkezik. Nem válogat. Ám még a halálukon levőknek is vannak álmaik. Abban viszont mind megegyeznek, hogy vannak számukra fontos dolgok: szülők, gyermekek, barátok, szerelmek. Azok, akik pótolhatatlanok. Megbíznak egymásban és segítenek. Azok, akikkel születésünk pillanatában találkozunk, és a halálunkig mellettük élünk. Végül ezek a láthatatlan fonalak az idő múlásával erősebbé válnak a legerősebb kötélnél. Nehéz elmagyarázni. Mindannyian a kör részei vagyunk. A kör pedig a mi családunk.

Esténként, hogyha kihunyt már az alkonyat, én búcsút intek és várom halálomat, s rideg napoknak hajnalára ébredek, köszöntve újra kínnal teli életet. Alekszandr Blok

Minden fájdalom halandó, s ha vannak némelyek, melyek sokáig tartanak, ez csak azért van, mert azokat mi magunk ápoltuk, s még akkor is többnyire bánatunk szavai maradnak fenn, s nem kínos érzeményeink; miként sírköveken soká, miután az utolsó könny felszáradott, még ugyanazon szavakat olvashatni, noha régen hazugsággá változtatá az idő értelmüket. Eötvös József

Mindaz, ami anyagszerû, hamar felszívódik a mindenség anyagába. Mindaz, ami ok, hamar feloldódik az egyetemes okban. Mindennek emlékezete hamar sírját leli az örökkévaló időben. Marcus Aurelius

A boldogság elillan. Elmúlik, mint minden más. Az élet többnyire születésből, öregedésből, fájdalomból és halálból áll. Élhetjük úgy az életünket, hogy igyekszünk nem tudomást venni a dologról, de ettől a tények még tények maradnak.

Ez itt a vég. De ez itt a kezdet. (...) Mert a világban nincsenek igazi kezdetek és végek, csak mi, emberek nem bírjuk élni és értelmezni a tagolatlan időt, ezért saját szempontjaink szerint felosztjuk azt. Még a születés és halál is csupán ennek a tagolásnak részei, bár nyilván nagyobb jelentőséggel bíró részei, mint az évek, hónapok és napok. Mégsem igaz, hogy a születés lenne a kezdet, és a halál a vég. Az igazi kezdet az első gondolat felhangzása volt, és az igazi vég az utolsó gondolat elhallgatása lesz.

Minden jól végződik: a happy end után a halál következik. Végül mindent elfogadunk: egy nép kihalását is, az egyetlen gyermekünk temetését is, aki leukémiában halt meg. Ljudmila Ulickaja

Az élet és a halál csak nézőpont kérdése. Ha együtt éltek, de nem ismered a másikat, hiába él, mert valójában halott. Ha nincs is melletted, de mindig rágondolsz, örökké élni fog.

Nincs más megnyugvás, csak a munka. Végül a sír előtt nincs más igaz vigasz, más értelem. Más menedék, csak az: elvégezted, mit kaptál vala részül. Illyés Gyula

Eleget tudok már a gyászról, hogy felfogjam, sosem szûnik meg a hiányérzet, csak megtanulsz élni a tátongó ûrrel, amit maguk után hagynak, akik elmennek. Alyson Noel

Egy haldokló szeméből nincs milyen titkot kiolvasni, csak a félelem és a fájdalom látszik rajta. Előjele annak a félelemnek és fájdalomnak, amit az ember maga érez majd, ha rá kerül a sor. Joe Abercrombie

Mindennel, amit elvesztünk, valamit nyerünk, és mindennel, amit megszerzünk, valamit elveszítünk. Ralph Waldo Emerson

Az embernek van egy tudatos része, amelyik azt gondolja, hogy a halál egy természetes dolog. Még megnézek valamit ebben a könyvben, vagy elintézek egy fontos ügyet, aztán meghalok, ez a feladatom még sürgős, aztán jöhet a meghalás. De ez sajnos nem így történik. Hanem úgy történik, hogy az emberrel valami súlyosabb baj lesz, és a végén nagy nehezen hal meg. Csányi Vilmos

- Az előző mesterem megtanított arra, hogy elfogadjam a születést és a halált. - Akkor miért jöttél hozzám? - kérdezte a Mester. - Hogy megtanuljam elfogadni azt, ami a kettő közt van. Anthony de Mello

A halál a leghosszabb folyamat, hiszen születésünkkor már méltóságteljesen lép fel az élet oldalán, s amikor elnyeri jutalmát az élettől, csendben visszavonul.

Mi a halál? Ki mondja meg nekem? Az élet véges, míg ő végtelen. Komjáthy Jenő

Valahány lény csak van a földön, Mind mulandó, s egy vagy más bajtól leigázva, Láthatjuk, mint tûnik végképp el szemeinkből. Titus Lucretius Carus

Emberek milliói inkább szenvednek, lemondanak, belenyugszanak, végül megkeserednek vagy akár meghalnak, mint hogy vennék a fáradságot, és megpróbálnák türelemmel és olykor a kellemetlenségeket is elviselve megérteni önmaguk és mások legellentmondásosabb és legkevésbé illendő oldalát is.

Valahogy úgy képzelem, hogy a szervezet, vagy a lélek, vagy tudomisénmicsoda már jóval a halál beállta előtt észleli, hogy kész - ennyi volt. Feladja a küzdelmet, és elindulnak azok a folyamatok, amelyeknek természetes vége, hogy megáll a szív. A folyamat külvilág felé szóló üzenete a hippokratészi arc, egy jelzés, hogy búcsúzzatok el az élőtől, mert csak valamikor nagyon soká` fogtok vele találkozni - ha egyáltalán.

Az emberek meghalnak, de a hozzájuk fûződő kapcsolatunk nem enyészik el. Folytatódik, és örökké változik. Jandy Nelson