Igazság idézetek

A család nem csak azokat az embereket jelenti, akik felneveltek. És nem csak azokat az embereket, akiknek ugyanaz a vér csörgedezik az ereiben, mint neked. A család az, ahol szükség van rád. Meg Cabot

Olyannak kell lennünk, mint a fürdőszobaszőnyeg. Mindent magunkba kell szívni. Folyamatosan gyûjteni kell az infókat, az érzeteket, és ez a sok minden majd később szelektálódik. Ágoston Péter

A balszerencse eléggé önkényes (...). Egyesek látszólag csak úgy siklanak, míg mások vonzzák a katasztrófákat.

Aki megtagadja a létezése lényegét, az elsüllyeszti a saját boldogságát. Brent Weeks

Néha szinte semmire sincs szükség ahhoz, hogy beleszeressünk valakibe. Csak eljön. Fredrik Backman

Egy helyen le kell vetnünk magunkat a hóba, hagyva, hogy a tank átguruljon felettünk, ahogy azt a kiképzésen tanították. A rémülettől tébolyultan a hóba préseljük magunkat. Nyikorgó, csattogó, morajló tonnák tízei vágtatnak át felettünk. A hideg acélpotroh a hátunkat súrolja, a lánctalpak közönyösen a fülünkbe susogják: ha most nem, akkor majd legközelebb. Soha többé nem leszel normális egy ilyen élmény után. Kezed-lábad remeg, a nyelved akadozik, a tekinteted réveteg. Nem akarod elhinni, hogy még élsz.

A legjobb dolog, amivel másokon segíthetünk, az, hogy felhagyunk az empátiával. Az empátiában ugyanis mindig megvetés lakozik. Az a nézet, hogy neked rosszabb az életed az enyémnél, hogy tehetetlen vagy, védtelen, áldozat. Jens Liljestrand

Ez is a tél. Mutatom. Lehet hó az utakon. Fekete utcák. Varjak. Csendek. Lehetnek. Itt-ott füst. Vagy berregés. Mozgás. Kevés. Nehéz kabátok. Néha bátran, lobogó hajjal átszaladhat egy-egy szerelmes nő a tájban. Gyerekek, ritkán. Bennük nyár van. Suttog az idő a változással. Süket és néma. Szétfolyt tejföl az ég maszatja. Állsz alatta. Egymásnak dőlnek házak, ifjak. A vének isznak. Falu lesz minden város újra. Fázik a srácok ujja. Szemek és szívek gombnyi lángja itt-ott. Éjszaka ébrednek a vágyak. Szûk kis ágyak. Pislog az éjszaka nyugalma. A kozmosz alja átfagy, fekete ujja a Földet túrja. Titkot babrál tavaszig. Ilyen a tél. Sokat remél. Van, hogy fehér. Sok a gazdag több a szegény, aki örül, ha már havazik. Jónás Tamás

Amikor az ember megöregszik, nem szívesen változtat az életén, vagyis inkább nem tud változtatni, bármennyire szeretne is.

Ha elhisszük, hogy végtelenek a lehetőségeink az életben, azzal csak elhárítjuk magunktól a rettenetes igazságot, miszerint élni annyit tesz, mint előrefelé mozogni az időben, miközben egy belső óra ketyeg bennünk az utolsó, végzetes pillanatig. - Megszületünk, élünk, meghalunk, s hogy eközben milyen döntéseket hozunk, a mindennapos gyötrelmeink végül mit sem számítanak.

Nem kell mindig válaszolni a kérdésekre. Néha a hallgatás a válasz. Sőt! A hallgatás néha többet mond, mint a beszéd. Ha például egy fiú megkérdezi egy lánytól, hogy szeretsz-e, és a lány rámosolyog, az többet jelenthet, mintha ötször eldarálná, hogy: imádlak! Persze, ha komoran lehajtja a fejét vagy félrepislog, az is jelent valamit. Nógrádi Gábor

Közös tőről fakad a rózsa, a tüske. Ne sirasd, hogy annyi tervünk szállt a kósza füstbe. Tóth Endre

A gyerekek sok mindent kibírnak, minden lepereg róluk. Nem igénylik a babusgatást. A gyereket legjobban úgy lehet megtanítani úszni, ha bedobod őket a mély vízbe.

A legtöbb ember nincs kész arra, hogy szembenézzen a valósággal. Miért pont én legyek az, aki szembesíti őket vele? Úgyis csak megfutamodnak előle.

Egy nagymama előjoga, hogy sose mutassa meg a legrosszabb oldalát az unokájának (...). Egy nagymama sosem beszél arról a szar alakról, aki azelőtt volt, hogy nagymama lett. Fredrik Backman

A házastársak olykor elsodródhatnak egymástól. Sokszor észre sem vesszük, mennyire eltávolodtunk, mígnem egyszer csak rájövünk, hogy magányosan hánykódunk a tengeren, és már nem tudjuk, hogyan kormányozhatnánk vissza hajónkat a másikéhoz.

A környezet gyakran nagyon nehezen tudja felmérni, hogy mi történik pontosan (...). Mindenkinek sajátos látásmódja van, mivel eltérnek az élményeik, az érzéseik és az értékeik. Senki sem ismeri a teljes valóságot. Ezenkívül mások tanácsaitól nyomás alá is kerülhet az ember ahelyett, hogy nyugodtan foglalkozhatna a saját véleménye kialakításával. Alfons Vansteenwegen

Te vagy a napfény sebzett szívemen, viharban állva lettem nincstelen, a felhőkkel indultam, ahogy más átutazó. Az érzés itt él még, de szólni képtelen a büszkeségem, ha visszaenged, többé nincs mit féltenem. Dobrády Ákos

Az erő (...) túlértékelt dolog. Gyengének lenni, sajnálni magad, meglepően kellemes érzés.

A valóság soha nem ismétli meg önmagát. Soha nem nyerjük vissza ugyanazt a dolgot, amit egyszer elvesztettünk. Clive Staples Lewis