Igazság idézetek

Rég várt szép nap, Születésnap, Köszöntelek! Kert virága, Bokrétába Kötöttelek!

Úgy érzem magam, mint egy vadon élő növény, amit behoztak a szobába és idegen földbe ültettek. (...) Mintha el akarnék hervadni.

Rebbentek a kicsike gyertyák, fenyőszag volt és nagy csöndesség kereken. Valami szomorúan szépet éreztem akkor. Fájdalmasat, mert egyedül voltam s mert nem volt ajándék az asztalon. De komoly és dacos érzést is, mert magam teremtettem ünnepet magamnak. (...) Úgy éreztem, mintha az én kicsi karácsonyfámtól egyszeribe megenyhült volna az élet szigorú arca, s a reménység meg a jövendő beléptek ünnepelni hozzám a szobába. Wass Albert

Tölts egy kis időt kettesben a bánatoddal! Vegyél fel gyászruhát, sirasd el a múltat. Könnyezd meg, aztán temesd el, szórj rá földet, és sírj még, aztán engedd el, mert úgysem tehetsz mást.

A haja fehér volt, mint a kertben nyíló rózsák. Keze keskeny és hosszú, megjelenése királynői. Tágra nyílt szemmel meredtem rá. Egy pillanatra azt hittem, kőből van, mert válasz helyett csak állt némán és mozdulatlanul, mint egy szobor.

Mehet nagy egyedül végig a pusztaságon az a magányos utazó, kit az ég haragja vándorolni küldött; senki sem szólítja meg, senki sem mondja neki: térj be, ne menj odább. Jókai Mór

A rózsáknak, ahogy neked is meg nekem is, megvannak a maguk problémái. Ha például olyan talajba ültetjük el őket, amelyben már több éve rózsa nőtt, hajlamosak elkapni a "rózsabetegség" néven ismert nyavalyát. Ezért ha ilyen földbe ültetünk rózsát, a régi talaj minél nagyobb részét el kell távolítani, és a kert olyan részéből származó földdel kell pótolni, ahol még soha nem nőtt rózsa. Erről eszembe jut (...) mindenki, aki olyan helyen próbál nőni, ahol valami, akár önmaga egy darabja, meghalt. Megtapasztaljuk ezt a betegséget mindannyian. Jobb máshova költözni, jobb gyökerestül kitépni magunkat a földből, és mindent újrakezdeni, mert csak akkor virulhatunk ki. Cecelia Ahern

A boldogtalanság lassan nő. Ott időzik az emberben, némán, alattomban. Táplálod, önmagad darabkáival eteted naponta - a boldogtalanság a hátsó kertbe zárt kutya, leharapja a kezed, ha hagyod. Idő kell neki, de végül teljesen átveszi az uralmat. És aztán a boldogság - ez a szó - csak néha érkezik el, és mindig úgy, mint egy hirtelen időváltozás. Valeria Luiselli

A természet megszeretéséhez nem feltétlenül trópusi őserdőkön át vezet az út. Szép az szerényebb környezetben is. Csak látni, értékelni kell megtanulnunk.

Elneveztek rólam egy rózsafajtát, ami először legyezgette a hiúságomat. Aztán rögtön lelombozódtam, mikor ezt olvastam róla egy katalógusban: "Ágyásban nem jó, inkább fal mellé ültessük." Eleanor Roosevelt

Felleg sincsen, mégis esik az eső. Látom, rózsám, nem vagy igaz szerető, Mert ha igaz szeretőm lettél volna, Közel laktam, felkereshettél volna.

Nem sírtam, hanem a szememből folytak a könnyek. Az, aki látott, persze könnyen azt hihette, hogy sírok. Az, amit csináltam, feltûnően hasonlatos volt a síráshoz: a szememből könnyek folytak. (...) Az ember nem sír ok nélkül. Még ha oka van, akkor is erőt vesz magán. Márai Sándor

Legyen előtted mindig út, Fújjon mindig hátad mögül a szél, Az eső puhán essen földjeidre, A nap melegen süsse arcodat, S amíg újra találkozunk, Hordjon tenyerén az Isten.

Tudnék panaszkodni, tudnék sírni, hogy milyen borzasztó életem van vagy volt, de ez nem segít. Kinek segít, ha otthon ülök, és mindig visszagondolok, hogy milyen rossz dolgok történtek velem? Ez senkinek és főleg nekem nem fog segíteni. Az élet menni fog így is. Nem fog engem várni az élet, hogy most Reának rossz napja van, és akkor álljunk meg. Nem így lesz. A világ nem így mûködik. Rossz napod van, oké, de túl leszel rajta, és jönni fog majd a következő nap. Nincs értelme mindig azon gondolkodni, hogy milyen rossz dolgok történtek velünk, mert akkor mindig rossz napod lesz, és soha nem lesz jobb.

Azt a szép, régi asszonyt szeretném látni ismét, akiben elzárkózott a tünde, lágy kedvesség, aki a mezők mellett, ha sétálgattunk hárman, vidáman s komolyan lépett a könnyü sárban, aki ha rám tekintett, nem tudtam nem remegni, azt a szép, régi asszonyt szeretném nem szeretni. József Attila

Jó helyre születtem, egy olyan családba, ahol engedtek kibontakozni, és nem nyesegették a szárnyaimat. A szüleim mindig biztattak, hagyták, hogy végigvigyem a terveimet és megtanuljam saját magam eldönteni, hogy valami jó vagy rossz. Erre az alapra jól lehetett építkezni. Máté Bence

- A természetes szeretet, az igazi, az milyen? - Olyan, mint a levegő. Észrevétlen marad, de nem lehet élni nélküle.

Ha visszatekintek a gyermekkoromra, sajnos, azt kell látnom, hogy nagyon undok kisgyerek voltam. Igen nagyra tartom a szüleimet, hogy ennek ellenére hagytak felnőni. Oly egyszerû lett volna valamit a fejemre ejteni az ablakból. Biztosan százszor is érezték a kísértést, de valami visszatartotta őket. Bizony, nagy kártevő voltam a ház körül. Pelham Grenville Wodehouse

Erre vágytam, hogy (...) engem szeressenek, másként úgyis utolér a keserû csalódás. Ezért önkéntelenül felöltöttem az álarcot: gondold meg tízszer, mielőtt közelítesz! Lehetek hideg, mint a jéghegy, perzselő, akár a vulkán, belepusztulsz mindkettőbe, de élvezheted a langyos napfényt a közelemben, ha el tudom hinni neked, hogy megérdemled.

Csak azt mondd meg, rózsám, Melyik úton mégy el, Felszántatom én azt Aranyos ekével. Be is vetem én azt Szemen szedett gyönggyel; Be is boronálom Sûrû könnyeimmel.