Igazság idézetek

Egy olyan érzés töltött el, amelyet később az alkohol segítségével próbáltam előidézni, és végül Clare-rel találtam meg: az egység, a feledés és a gondtalanság érzése volt, a szó legjobb értelmében. Audrey Niffenegger

Ha nem fogadjuk el annak igazságát, hogy kik vagyunk, akkor nem fogunk tudni azzá válni, akik lenni szeretnénk. A mai nap teljes elfogadása segíthet abban, hogy kedvezően alakítsuk a holnapot. Ha tagadjuk vagy a szőnyeg alá söpörjük a fennálló problémákat, akkor sosem fogunk egyről a kettőre jutni. Mungi Ngomane

Megtanultam, hogy hallgatnom kell a megérzéseimre, és nem szabad hagynom, hogy az események magukkal sodorjanak, mert nem éri meg elveszíteni önmagunkat, hogy másoknak megfeleljünk... Többé nem úszok az árral, inkább tutajt és evezőt eszkábálok, hogy a saját utamat járhassam.

A családi örökségek nagyon fontosak. Emlékeztetnek arra, honnan jöttünk, és nem számít, hová megyünk, a család velünk van.

Nem a külső dolgok tesznek minket boldoggá, hanem a dolgokhoz való hozzáállásunk. Ha nincs bennünk nyitottság, akkor a legvonzóbb társ szépsége is megfakul, és a legörömtelibb dolgok is unalmassá válnak. Ole Nydahl

Hall vagy lát valamit. Látása, hallása hangulatot szül lelkében. A hangulat és érzés egy pillanatig még néptelen és alaktalan, mint az egeknek kéksége. Majd élettel, alakokkal, mozgással lesz tele, mint ahogy az ég megtelik nappal, holddal, csillagokkal, sugarakkal, fellegekkel. A teremtő lélek népesíti be az eget, az érzést és a hangulatot. Megfogamzik aztán eszméje, melynek szolgálatába állanak a tünemények. S amint az eszmének szóban, hangban, színben megtalálja igaz alakját, s elénk állítja mint élőt, küzdőt, viharzót, győzőt vagy legyőzöttet: előáll a költemény, a zene, a festmény. S ha így áll elő: akkor örök élete van. Ami így áll elő, annak a lángelme az alkotója. S amit a lángelme így alkotott: az minden nemzetnek és minden kornak el nem tékozolható kincse, soha nem szûnő gyönyöre, el nem múló dicsősége. Eötvös Károly

Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét. Úgy áradjon szereteted, mint a tûz fénye-melege: mindenre egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik. Weöres Sándor

Az idő mindent elsodor, akár tetszik nekünk, akár nem. Az idő mindent maga alá gyûr, és végül nem marad más, mint a sötétség. Néha rátalálunk valakire ebben a sötétségben, aztán újra elveszítjük őket, visszahullanak oda, ahonnan érkeztek. Stephen King

Csak egyetlen hely van, ahol elkerülheted az érzelmek kettősségét: a szívedben. Ott lehetséges, hogy egyszerre érezz szomorúságot és boldogságot, egyszerre legyél fehér és fekete. Észre fogod venni, hogy ha utat engedsz szomorúságodnak, az kiválthat könnyeket, de egyidejûleg megkönnyebbült nevetést is okozhat. Felülemelkedsz az ego ingoványán és korlátozott létén, amely mindent fehéren vagy feketén él meg, és vagy csak boldogságot, vagy csak boldogtalanságot képes érezni. Megtapasztalod, hogy lehetséges egy és ugyanazon érzelemként átérezni, hogy milyen szörnyen érzed magad az ego által irányított létben, ugyanakkor milyen boldogsággal tölt el, hogy a szíved végre kiáradhat. Valójában csordultig vagy szeretettel.

Ha a hajam irritál benneteket, megnövesztem. Ha a tetteim, a viselkedésem zavar benneteket, még inkább így cselekszem. És végül, a szarkazmusotok áradatában közömbös maradok. És végezetül az lehetek, akinek lennem kell, és az undor, a szégyen ellenére szeretni fogtok engem azért, aki vagyok.

Odavetsz hanyagul a mindennapoknak és én mindezt hagyom eljön az én időm eljön tudom de mit kezdek majd vele: mióta ismerlek nincs bosszúnak helye a szívemben kitöltesz mindent bokrokat nevel a csend bennem erdőket hiányod hegyek gyûrődnek arcomon és a forró magma a szívemben kihûl. Jónás Tamás

Soha ne gondold azt egy napról, hogy az előző nap folytatása. Minden napot élvezz. Függetlenül a tegnaptól és a holnaptól. Chester Bennington

Én őt magát szeretem! Nem azért, mert szép, és főleg nem azért, mert gazdag (...). Sokkal jobban örülnék, ha nem lenne egyik sem. Akkor legalább egy kicsit kiegyenlítődne a köztünk lévő különbség, de attól még mindig ő lenne a leggyöngédebb, legönzetlenebb, legokosabb és legrendesebb lény, akivel valaha is találkoztam. Stephenie Meyer

Eljön majd az ideje: haza lesz az odale, lakásunk örök fele. Lépjünk addig egyet-kettőt: göndörödő bárányfelhőt; lépjünk addig hármat-négyet: füvekkel záporzó rétet; lépjünk addig négyet-ötöt, ha talpunkba belekötött civakodón a talaj. Szilágyi Domokos

A múlt sérelmeinek összegyûjtésére kellő időt és energiát kell szentelnünk. Arra is fel kell készülnünk, hogy fájdalmas emlékek törnek fel. Mindaddig azonban nem foglalkozhatunk érdemben a gyengeségeinkkel, amíg nem ismerjük fel azok természetét. Gary Chapman

Tulajdonképpen nem is maga a boldogság az, ami furcsa, hanem közben, ahogyan átélem azt. Az, hogy magamat mindig sokkal kisebbnek érzem, mint magát a boldogságot. Olyasmi, mintha mondjuk egy fagyos, kis erdei forrás minden csepp vizét egyetlen mûanyag flakonba akarnánk beletölteni anélkül, hogy a legkisebb cseppjét is hagynánk, hogy szétfolyjon mellette. Vagy mintha mondjuk a szakadó hódara kis, kemény szemcséit akarnánk mind felfogni a tenyerünkkel, minden egyes szemcséjét úgy, hogy közben egyetlen darabkája se érhessen földet.

Mindig beleszeretünk olyan emberekbe, akik megélnek valamit abból, ami bennünk is ott van, amit mi azonban kevésbé éltünk meg. Sohasem fogjuk megtalálni az ideális társat, aki minden érzésünket megszólítja. Mindig lesznek olyan emberek, akik egy másik oldalát szólítják meg. El kell búcsúzni az illúziótól, amelyet a másik férfiról alkotott, s meg kell tanulnia igent mondani: önmagára átlagosságával együtt és barátjára, akinek szintén megvannak a maga pozitív és az inkább nehezebb oldalai is. Meg kell gyászolnia, hogy sem ön, sem pedig barátja nem eszményiek. Anselm Grün

Az érzelmeknek megvan a fonákjuk is, akadályokat is képezhetnek, és kedvezőtlenül is befolyásolhatják életünket. Gondoljunk csak a hosszan tartó búskomorságra! Mire tudatosulna, már át is alakult depresszióvá.

A helyreállíthatatlan veszteségeket meg kell gyászolni, meg kell siratni, de utána sokkal könnyebb szívvel tudunk majd továbblépni a jövőbeli lehetőségek gazdagsága felé. Sohasem késő. Feldmár András

Egész életünkben meghúzódik fölöttünk és bennünk a tragédia. (...) De nem gyászolunk, hanem megpróbálunk mosolyogni a legrázósabb helyzetben is. A legszomorúbb dolgokban is meg kell találnunk az örömöt. Koltai Róbert