Téma
Irodalom idézetek
-
Az iskolában azt tanítják, az újságírónak távol kell tartania magát az általa tudósított történésektől, hogy megőrizze a tárgyilagosságát, gyakran mégis benne kell lenned a sztoriban, hogy megérthesd és kapcsolódhass hozzá, hogy segíthess a közönségnek azonosulni vele, máskülönben lélektelenné válik; ezzel az erővel egy robot is elmesélhetné. Cecelia Ahern
-
A sajtó révén (...) immár nagyon is lehetővé vált, hogy valaki egyszerre legyen gondolkodásában középszerû, híján legyen a képzelőerőnek és a kreativitásnak, és egyúttal elképesztően jól informált legyen. Korunk hülyéje minden további nélkül tudhatja, amit korábban csak lángelmék tudtak, persze így sem lesz más, mint idióta - a jellemvonások olyan elkeserítő elegye ez, amely elmúlt korokat nem nyomasztott. Alain De Botton
-
Amiért rám fognak emlékezni az emberek, az az Alapítvány trilógia és a robotika három törvénye. Amiért akarom, hogy emlékezzenek rám, az nem egy könyv. Nem is könyvek tucatjai. Minden egyes dolog, amit írtam, párhuzamba állítható, akár túl is szárnyalható valaki más mûvével. Viszont a teljes életmûvem nagyságrendben, minőségben és változatosságban megismételhetetlen. Ez az, amiért emlékezetes akarok lenni. Isaac Asimov
-
Ha valaki sokat ír, sok helyen próbálkozik megjelentetni, és sehol nem fogadják, vagy nem jó szívvel fogadják, az gyanús kell, hogy legyen. Azt jelenti, hogy valami miatt mégsem kell rá olyan nagyon figyelni. Feltehetően nem csak a sokat szapult intézményrendszerben vagy a szerkesztőkben van a hiba. Arra érdemes törekedni, hogy csináljunk valami olyat, amire már nem tudja azt mondani a szerkesztő, hogy nem közlöm, mert akkor azt fogja érezni, hogy kimaradhat valamilyen, akár később irodalomtörténetivé is váló folyamatból, de legalábbis megfosztja az olvasókat valami ínyencségtől. Lapis József
-
Visszaemlékezett arra a napkeleti királyra, aki meg akarta ismerni az ember történetét, s egy tudós ekkor ötszáz kötetet hozott neki. De a királyt nagyon elfoglalták az ország ügyei, és megparancsolta, hogy az ötszázkötetes anyagot sûrítsék össze. Húsz év múlva visszatért a bölcs, és a történelem akkor már csak ötven kötetből állt. De a király időközben túlságosan megöregedett ahhoz, hogy ennyit olvasson, ezért megint ráparancsolt, hogy fogja rövidebbre a tudományát. Ismét eltelt húsz esztendő, és az ősz, öreg bölcs megjelent egy kötettel, amely mindazt magába foglalta, ami a királyt érdekelte. De a király halálos ágyán feküdt, és még arra sem maradt ideje, hogy azt az egy kötetet elolvassa. Ekkor a bölcs egyetlen mondatban tömörítette számára az ember történetét. Ez így szólt: született, szenvedett és meghalt. William Somerset Maugham
-
Balgaság volna azt hinni, hogy egy jó könyveken tartott gyerek valami ellenmérget hord magában a rossz olvasmány ellen. Nem olvassuk még mi felnőttek is az újságot? - Miért? Mert az agy tohonya állat, és rákap arra, ami üresen vagy csaknem dolog nélkül hagyja, nehogy más, nehezebb munkát végeztessünk vele. Németh László