Téma
Jövőkép idézetek
-
Szabad vagyok a választásra, szüleimnek letudva az, amivel tartozom nekik, amiért fölneveltek, etettek, ruháztattak, iskolába-egyetemre járattak... Betöltöttem az álmukat: okleveles mûvész lett a lányuk. De mihez kezdek ezután? Ha tovább játszom ezt a szerepet, akkor minden kezdődik elölről... Szakítani kellene, erő kellene, éltető levegő, bátorság... (...) Talán most ki tudnám vívni függetlenségemet, ahogy azt már gyermekkoromban annyira szerettem volna, amikor mindent szigorúan előírtak: mit játszom, kivel állok szóba a gyermekek közül, hánykor fekszem, mennyit tanulok, reggel vagy este iszom-e meg a csupor tejet, ki kísér haza a tánciskolából, milyen ruhát varrnak nekem... És ez így ment mindenben, a végtelenségig. Szófogadó kis rabszolga voltam, aki csak néha lázadt föl, akkor is nyafogva, akár a beteg macska, mely állatot különben szívből utálok. De most ennek szeretnék véget vetni, felnőttségem jogán. Hogy valóban szembenézhessek azokkal az akadályokkal.
-
Ugyanolyan méltók vagyunk a szerelemre, az intimitásra, és mindenre, amit csak remélünk egy romantikus kapcsolattól, mint a többiek, azonban ennek az érzületnek belülről kell jönnie. Ez nem olyasmi, amit egyszer elmondasz magadnak, aztán reménykedsz, hogy leülepedik. Még csak nem is olyasmi, amit egy teljes hétig ismételgetsz, és reménykedsz, hogy örök életedre berögzül az agyadba. Számomra ez egy állandó gyakorlat. És még mindig naponta gyakorlom.
-
Egy jól mûködő párkapcsolat érdekében érdemes leiratkozni a Facebookról, és helyette inkább egymásra figyelni, valódi figyelemmel és érzelmekkel. Az élet amúgy is hordoz nehéz helyzeteket, megoldandó problémákat és olyan kríziseket, amelyeket egy párnak együtt kell megoldani. Erről is szólna többek között egy kapcsolat: az egymás mellettiségről, a támogatásról és arról a bizalomról, amely nem igényli az állandó ellenőrzést. Tari Annamária
-
Éppoly tudománytalan, mint filozófiátlan dolog meglepődni azon, hogy ellenszenves légkörben bizonyos rendkívüli szimpátiák nem születnek. Annyi ez, mintha így szólnék: nem tudom megállapítani, van-e köd, mert nem elég világos a levegő; vagy verőfényes napvilágot követelnék, hogy lássam a napfogyatkozást. Gilbert Keith Chesterton
-
Azzal áltatjuk magunkat, hogy az igazi szerelem örökké tart. Csodálatos érzéseink mindig megmaradnak, és soha semmi nem állhat közénk. Szerelmi lázban égünk, és egész lényünket betölti a másik személyiségének szépsége és varázsa. Ez a legfenségesebb érzés, amit valaha is átéltünk. Tudjuk, hogy vannak házaspárok, akik mintha elveszítették volna ezt az érzést."Az ő szerelmük biztosan sosem volt az igazi" - gondoljuk. A szerelem maradandóságának vágya azonban csupán ábránd, nincs sok köze a valósághoz. Gary Chapman