Téma
Katonák idézetek
-
A gazdagok legtöbb játékszere csak pótléka annak, amire igazából szükségük van: a sportautó a szabadságnak, a hatalmas házak az összezsugorodott énnel való elvesztett kapcsolatnak, a státuszszimbólumok az önmaguktól és másoktól kapott valódi tiszteletnek a helyettesítői, pótlékai. Szomorú játék ez, a jólét tettetése. Még a remélt biztonság is hazugság, mivel az élet fájdalmai megtalálják a módját, hogyan szivárogjanak be a vagyon erődítményébe, hogy lakóit ugyanazokkal a társadalmi betegségekkel sújtsák, mint mindenki mást. Charles Eisenstein
-
A szarvas így szólt: "Az Embernek megvan mindene. Több kívánsága nem lesz." Ám a bagoly azt mondta: "Nem így van. Tátongó lyukat láttam az Emberben. Csillapíthatatlan sóvárgást. Ettől szomorú, ezért akar még többet. Megy tovább, és elveszi, amit megkíván... Míg a Világ egyszer azt nem mondja: "Nem vagyok többé, nem maradt mit adnom."
-
Ha a test elhasználódik, és az elme megfárad, a szervezet örvend a halálnak. Csakhogy nehéz fölfogni, hogyan örülhet valaki a halálnak, ha még fiatal és erős: így az emberek az elmúlást általában valamiféle fenyegető szörnyûségnek tekintik. Az értelem ugyanis, a maga anyagidegen módján a jövő felé fordul, s úgy véli, jó dolog egyre tovább és tovább haladni, akár a végtelenségig, ám eközben nem látja be, hogy önnön anyagi mivolta végül is elviselhetetlenül kimerítőnek fogja találni az egész folyamatot. Alan Watts
-
Egy fájdalmas érzés növeli a vérben a citokin mennyiségét: ez stimulálja a szervezetünkben kialakuló gyulladásokat. A nem síró emberek vérében folyamatosan magas a citokin, így ők hajlamosabbak az ízületi gyulladásra, a cukorbetegségre, az infarktusra vagy a rákra. Ellenben a kiadós sírás növeli a vörösvérsejtek oxigénfelvevő-képességét, így aztán egy nagy bőgés felér negyed óra szobabiciklizéssel. A sírás tehát spórolás is egyben, mert ingyen van, a szobabicikli pedig még használtan is borsos összegbe kerül. Cserna-Szabó András
-
Szokták mondani, hogy az, amit mondok, az én felelősségem, ahogy te értelmezed, a tiéd. Ez a nagy "bölcsesség" tipikusan arra jó, hogy ne vállaljuk a felelősséget akkor, amikor a másik a szavaink (vagy a tetteink) nyomán megbántva érzi magát. Sokszor nem az a lényeg, hogy mit mondunk, hanem az, hogy azt hogyan mondjuk. Nem a mi dolgunk tutujgatni másokat. De a mi dolgunk, hogy érzelmileg hogyan tálaljuk a mondandónkat. Lehet alázva, dühöngve, leszarva, és lehet szeretettel, tisztelettel és kedvességgel is. Kevesebb sérülést okoznánk másoknak, önmagunknak és a kapcsolatainknak, ha a másokkal történő interakciók során szem előtt tartanánk egy lényeges dolgot. Úgy hívják: együttérzés.
-
A világ, amelybe beleszületünk, durva és borzalmas, de egyúttal istenien szép is. Vérmérséklet dolga, ki mit hisz túlsúlyban levőnek: az értelmetlenséget vagy az értelmet. Ha az értelmetlenség abszolút mértékben túlsúlyba kerülne, akkor magasabb fejlődési fokon egyre nagyobb mértékben szûnne meg az élet értelme. De nem így van - legalábbis szerintem. Mint minden metafizikus kérdésnél, itt is valószínûleg mindkettő igaz: az élet értelem és esztelenség, vagy tele van értelemmel és esztelenséggel. Én pedig aggódva remélem: az értelem kerül túlsúlyba és nyeri meg a csatát. Carl Gustav Jung